Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 2. szám - RECENZIÓK - Fekete Csaba: Buzgóság. Borkó Julianna énekeskönyve
Recenziók 163 Az új kiadás, mint az első, közvetlen gyakorlati szükségletre tekint. Részben cseréli a már nem ismert, idegen prozódiájú és lejtésű dallamokat hasonló, többségében angolszász eredetűekre. Ahol nem volt utalás, többnyire dallamot választott. Ilyen az 1651-es Cantus Catholici 135. lapján található „Szűz Maria kegyes anya”,8 (RMDT II. 189), ritmizálva. Néhány énekhez megelégedett annyival, hogy „saját dallamra”. Tanulmány nem járul a könyvecskéhez. A Dunamellék nyugalmazott püspökének előszava méltatja értékeit. A szöveghibák többsége helyesbítve van. Például: Kopoktat ~ Kopogtat (85:2); lehatsam ~ lehajtsam (90:3); Segély híveiddé bennünk ~ Segélj híveiddé lennünk (128:1); Segélyd ~ Segéld (128:3); Tudniillik az első kiadás nyomdásza nem jeleskedett mesterségében s a szöveg gondozásában; nyilvánvaló helyesírási hibákat sem javított (például: krisztus, golgota, süjjede^ lelkekel stb). Ma dicsér, dicséret írásmód a norma, de énekeinkben a huszadik századig dícsér, dicséret volt általános, ez a pro- zódiailag is megfelel Szenei Molnár óta, jobban énekelhető, a második kiadásban való alkalmazása jó döntés. 1928-ban nem kifogástalan a központozás, a hosszú ékezetek használata is vagy esedeges, vagy Borkő Julianna korábbi helyesírás szerint olyankor is ír hosszú magánhangzót, amikor mai irodalmi ejtésünkben ez már nem szokás. Az új kiadás mindezeket tapintattal korrigálja, s pótolja az írásjeleket. Megtart egyes olyan szóalakokat is, amelyek nem irodalmiak vagy nem a szabatos ikes vagy iktelen ragozást követik: elmúl, ami földi (15:4), Isten népe ahol tanyás^ (29:1), Tűn az élet (34:3), küldői (46:3), eljutol (62:1), adói (90:3), stb. Megmaradtak a régebben szokásos ragalakok, mint -ok, -ök -uk, -ük: Hívatom általok, Dicsőn zeng a dalok (126:4). Közöttük akad a többes számú alakkal összetéveszthető, amely nem hibás: Szüntesd rémes álmokat, értsd: Szüntesd rémes álmukat (28:3). Ezek jellemzők a korra, megtartásuk jegyzet nélkül is pártolható. Azonban nem ártott volna némi rugalmasság helyenként, mert Ébren leszek, nem alus^ok Szüntelenül imádkozok (50:4) van az egyik énekben, holott a következő sor már így szól: Hogy ne essem kísértésbe. Itt az alus^om, imádkozom helyesbítés megengedhető lett volna. Máskor Borkő Julianna is szabatos alakot használ: Vágyom egy szebb, jobb hazát (54:1). Az 53. lap alján a korrektor elfeledte egy felesleges sor törlését (a 2. strófa a következő lap tetején újra elkezdődik). Javítadanul maradt néhány hibás sor. Például: Testi elvek, hiúságok, helyesen: Testi élvek hiúságok (7:2); Mind valami sötét árnnyal, helyesen: Mint valami sötét árnnyal (8:1); sok szóra nem nyitom számat, helyesen: ^oksspra nem nyitom számat (15:1); A másik út s^éle, helyesen: A másik út széles (15:4); örömmel eg koron, helyesen: örömmel égkor otthon (42:3); Virágok a zöld fű, a szótaghiány miatt itt egy szót betoldott a 2. kiadás, az ének fórráCSOMASZ TÓTH Kálmán: A XVI. század magyar dallamai. Bp., 1958. (Régi Magyar Dallamok Tára, I.) 189. sz.
