Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 19 Az elzártság hatása az egyházakra A megszállás okozta legfőbb problémát az egyházak életében a központjaiktól való elszakadás jelentette. A szerb csapatok jelenléte az első hetekben még nem jelentett komoly változást az ország egyéb részeivel való kapcsolattartásban. Azonban január 3-án rendelet jelent meg arról, hogy mindkét oldalról tilos a demarkációs vonal átlépése, Pécsről vonattal csak Bakóca, Godisa, Bátaszék, Gálosfa, Kadarkút és Lábod állomásokig lehet utazni, vagyis a vonalon belül eső részeken.95 Február 18-tól ugyan három napig újra engedélyezték a ki- és beutazást,96 de a február 22. és március 13. közti általános sztrájk alatt ismét teljesen szünetelt a forgalom. A sztrájk megszűnése után újraindult a közlekedés, de a Tanácsköztársaság létrejötte hatására a szerbek ismét minden kapcsolatot megtiltottak az anyaországgal.97 Még súlyosabb helyzetet teremtett a postaforgalom korlátozása. December 23-tól a hírlapokat és egyéb nyomtatványokat cenzúrázni, öt nap múlva pedig a postai csomagforgalmat korlátozni kezdték, január 2-tól (vagy december 29-től) pedig a levelek és táviratok maximális terjedelmét szabták meg, valamint kötelezővé tették cenzúrájukat.98 A telefonálást is korlátozták. Február második és március első felében a sztrájk miatt teljesen leállt a postaforgalom, újraindulásakor pedig további korlátozásokat vezettek be, majd március 21. után ezt is megszüntették a demarkációs vonalon kívülre vonatkozóan.99 A helyzetet tovább súlyosbította, hogy — sok forrás egybehangzó állítása szerint — a posta a zavaros közállapotok miatt teljesen megbízhatatlanul működött. A posta- és személyforgalom ilyen nagymérvű korlátozása és időnként teljes szünetelése természetesen az egyházak életére is komoly hatással volt. Elsősorban a protestáns egyházközségekre, amelyeket ez teljesen elvágott felső egyházi hatóságaiktól, a Budapesten székelő Petri Elek re95 96 97 98 99 Pécsi Újlap, 1919. január 3. 1. p. Dunántúl, 1919. február 18. 2. p. Dunántúl, 1919. március 30. 2. p. Levél és ajánlott levél terjedelme legfeljebb olvashatóan és értelmesen írt 4 oldal, de ez az állami, törvényhatósági és községi iratokra nem vonatkozik; levél és csomag feladása csak nyitottan lehetséges; ugyanazon levelet két nyelven megírni tilos; csak magyarul, horvátul, szerbül, németül, tótul, szlovénül, csehül, franciául és oroszul szabad írni; tilos a szavak és mondatok aláhúzása, a gyors- és titkosírás; írásbeli közlemények továbbítása postautalványon és csekken; csomagba levelet rakni. BODOR MIHÁLY: A pécsi Postaigazgatóság működése a szerb megszállás alatt. In: Baranya, 1992-93. 1-2. sz. (továbbiakban: Bodor, 1993.) 225-226. p.; Dunántúl, 1919. március 14. 1. p. Levél, ajánlott levél maximum 2 oldal, a levelek nem tartalmazhatnak a szerb katonai mozdulatokról való tájékoztatást, valamint a szerb királyi családot sértő dolgot. Bodor, 1993. 226. p.; Dunántúl, 1919. március 30. 2. p.
