Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
20 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) formátus és a győri Kapi Béla evangélikus püspöktől.100 Nagy Imre felsőbaranyai református esperes többször is megkísérelte, hogy a szerb hatóságoktól az egyházi ügyek rendezése érdekében utazási engedélyt kapjon, de hiába.101 A területünkön fekvő négy református egyházmegye közül a teljesen megszállt Alsóbaranyai és Felsőbaranyai volt még a legszerencsésebb helyzetben, mivel esperesei, Tóth Sándor bács-feketehegyi és Nagy Imre kórósi lelkész ugyanúgy a demarkációs vonalon belül voltak, mint egyházmegyéjük, így ha a felsőbb vezetéstől függetlenül is, de tudták azt irányítani. A kis részben a katolikus egyházmegye nyugati határával átfedésben lévő Belsősomogyi egyházmegye rosszabb helyzetbe került, mert esperese, Nagy Lajos lábodi lelkész a vonalon belül maradt, míg egyházmegyéje egy része azon kívül terült el. Nagy úgy próbálta megoldani a problémát, hogy utasította lelkészeit: a meg nem szállt területről ne hozzá, hanem a demarkációs vonalon kívül eső Nagyatádra küldjék a neki szóló hivatalos leveleket, ahol bizonyára a helyi lelkész helyettesítette.102 A Tolnai egyházmegyéből néhány, a pécsi és pécsváradi járásba tartozó település — Vasas, Hosszúhetény, Mecsekszabolcs, Maráza, Nagypall, Pécsvárad, Zengővárkony — és a Mohács közelében fekvő Borjád került megszállás alá. A fend falvak lelkészeivel a demarkációs vonal mellett fekvő Hidas evangélikus lelkészén keresztül próbált az esperes kapcsolatot tartani.103 Az elzártság feltehetően a teljesen autonóm izraelita hitközségeket érintette a legkevésbé érzékenyen, mivel nem tartoztak semmilyen felsőbb egyházi hatóság alá. A katolikus egyházmegye esetében a belsősomogyihoz hasonló helyzet alakult ki, a püspök a megszállt területen tartózkodott, de elzárva egyházmegyéje északi részétől, valamint Esztergomtól és a fővárostól is: „A legritkább esetekben értesülhetek azon dolgokról, melyek a vonalon túl eső részekben történnek. A kormányhatóságoktól érkező hivatalos leveleket is csak szórványosan kaphattam meg eddig.”104 Zichy többször is kérte a szerb parancsnokságot illetve Persián kormánybiztos közbenjárását, hogy az egyházmegyei hatóságnak, valamint a személyesen neki érkező leveleket akadály nélkül kézbesítsék és a tőlük jövőket továbbítsák, de nem A dél-baranyai görögkeleti szerb egyház is elzáródott a szentendrei püspöki központjától, de erre vonatkozóan semmilyen adat nem áll rendelkezésünkre. BREL. A felsőbaranyai egyházmegye 1919. október 9-i közgyűlésének jegyzőkönyve, Nagy Imre esperes jelentése. BREL. Somogyhatvan, Körlevelek 1884-tól. Nagy Lajos 1919/11. sz. körlevele. (1919. január 18.) RL. A/10/b. 31-32. cs. 40/1919. sz. PPL. 1000/1919. sz.