Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
16 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) Vidéken még ezt a látszólagos egyetértést sem tapasztaljuk az egyházi emberek és a szerbek között, akik több falusi papot elhurcoltak különböző indokokkal. Alagics János hercegszőllősi plébánost december közepén tartóztatták le, és előbb Dárdára, majd Vinkovcire vitték gyalog, miközben az idős embert tettleg is bántalmazták. A vád ellene az volt, hogy Magyarország területi épségének megvédelmezésére felszólító nyomtatványokat osztott szét hívei között. Hasonló okból vitték el Fridrich Géza baranyavári plébánost is, mivel a pécsi Néphatározat mintájára az elcsatolás ellen tiltakozó iratot szerkesztett a helyi nemzeti tanács megbízásából.77 Az esetekről értesülve a püspök azonnal írt érdekükben Persián kormánybiztosnak és a dárdai szerb katonai parancsnokságnak, hogy legalább lakóhelyükön folytassák le a vizsgálatot, de kérelme nem talált meghallgatásra.78 Nem tudjuk, hogy a közbenjárásnak köszönhető-e, de Alagicsot hazaengedték falujába, aki azonban áthelyezését kérte, mivel a helyi szerb kapitány továbbra is nagyon ellenségesen viselkedett vele.79 A püspökbogádi plébánost és káplánt a kántortanítóval együtt szintén izgatás vádjával tartóztatták le, de sikerült tisztázniuk magukat.80 Iselstöger Alajost Radikovciról hurcolták el ismeretlen okból.81 A szerb katonaság a katolikus papok megítélésében bizonyára a görögkeleti pópák aktív politikai tevékenységéből indult ki, ezt feltételezték a más vallású lelkipásztorokról is, igaz, egyes esetekben nem alaptalanul. Azonban előfordult, hogy semmi ilyesmiről nem volt szó, mégis igen agresszíven léptek fel, például Péri Bonaventúra siklósi egyházi adminisztrátor esetében, akit azért állították hadbíróság elé, mert a Siklós és vidéke című lapban leközölte a magyar kormány rendeletét az 1896-1900 közt született férfiak sorozásáról és bevonulásáról.82 A megszállók sok helyen lefoglalták a felekezeti elemi iskolák épületeit is,83 ami természetes volt az adott helyzetben. A tiltakozások iránt azonban megértéssel viseltettek, például Radovanovic azt válaszolta a pécsváradiak panaszára, hogy ha a nemzeti tanács más alkalmas épületet bocsát rendelkezésükre, hajlandóak az iskolát elhagyni.84 * Előfordult, hogy a papiakba is beköltöztek, mint Rácmecskén az üresen álló kápláni PPL. 111/1919., 5306/1918., 182/1919. sz. 78 PPL. 111/1919. sz. 79 PPL. 838/1919. sz. 80 PPL. 532/1919. sz. 81 PPL. 501/1919. sz. 82 PPL. 294/1919. sz. Dárda, Magyarszék, Kishajmás: PPL. Tanf. (= Tanfelügyelőségi iratok) 490/1919.; 51/1919.; 37/1919. sz. PPL. Tanf. 51/1919. sz. 84
