Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
Tengely Adrienn: Az egyházak hefyzete a polgári demokrácia időszakában... 17 lakásba85 és a magyarbólyi evangélikus lelkész házába.86 Pécsett nincs tudomásunk egyházi épületek szerb célokra való felhasználásáról március előtt, akkor azonban — talán a nagy sztrájk hatására, amely meglehetősen megrontotta a megszállók és a magyar lakosság amúgy is egyre feszültebbé váló kapcsolatát — több kanonoki ház87 és a budai külvárosi Katolikus Kör nagytermének88 lefoglalásáról, illetve ezek tervéről értesülünk. Mindennek ellenére a templomokat valóban tiszteletben tartották, ahogy Cvetic a püspöknek még a megszállás legelején kijelentette, területünk legfőbb katolikus kegyhelyét, a máriagyűdi templomot például mind a szerb katonaság, mind a közigazgatási tisztviselők a megfelelő tiszteletben részesítették.89 A megszállók és az egyházak kapcsolatának összetettségét mutatja, hogy a szerb hadsereg, mint rendfenntartó erő még kapóra is jött egyes helyeken az egyházi vezetőknek a magyar karhatalom gyengesége miatt. A pécsváradi és a villányi esperes jelentése szerint a lakosságot a papok elleni erőszakos fellépéstől csak a megszállóktól való félelem tartotta vissza,90 a hoboli református egyházközség presbitériuma pedig úgy döntött, hogy a templomban renitensen illetlenül viselkedőket a szerbeknek fogja átadni „testi büntetés kiszolgáltatása céljából.”91 A szerbek nem avatkoztak be a belső egyházi ügyekbe, de egyre nyíltabb annexiós politikájuknak megfelelően egyes, az állami szférával összefüggő kérdésekben igyekeztek az egyházakat is fennhatóságuk alá vonni. December 18-án a Narodna Uprava, az újvidéki népgyűlés által létrehozott nagy néptanács végrehajtó szerve rendelkezést adott ki az állami anyakönyvezésről, melyben az egyházakat érintő pontok is voltak. Petrovics Mihály biztos még külön levélben is felszólította a püspököt, hogy figyelmeztesse papjait az utasítás szigorú végrehajtására,92 Zichy azonban nem tett semmit. Valószínűleg ugyanerre a rendeletre reagálva írja Nagy Imre, a Felsőbaranyai református egyházmegye esperese február 28-i bizalmas levelében lelkészeinek, hogy ha a magyar állami anyakönywezetők munkálkodásukat beszüntetnék, akkor úgy járjanak el, mint a polgári anyakönyvezés előtt.93 PPL. 1255/1919. sz. VÉRTESI ZOLTÁN: Magyarbóly ev. egyházközség és filial története. Pécs, 1940. 59. p. “7 PPL. 1001/1919. sz., PKL. Jk. 1919. március 21. 105. pont. 88 PPL. 981/1919. sz. ÁNGYÁN AURKL: A gyűdi kegyhely a történelmi események forgatagában. Gyűd, 1930. 105. p. q0 PPL. Esp. Pécsvárad, Esp. Villány. n BREL. Hoboli presbiteri jegyzőkönyvek 1863-1936, 1919. február 17. 92 PPL. 152/1919. sz. BREL. Nagyharsány. 11.dob. Egyházközi levelezés 1914-20. 22/1919. sz.
