Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - RECENZIÓK - Balogh Judit: Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon, I. 1572-1647.
Recenziók 151 leendő professzorai a legújabb tanokkal felvértezve tértek haza külföldi tanulmányaikról, a mai korban ugyanez a követendő út, hogy a hazai szakma mégoly kiváló, de folyamatosan megújítandó tanításait meghaladhassuk. A Szabó András által bemutatott kor válságos idők közepette létrejött rövid virágzás időszakának számított Patakon, ahogy a mondandóm kezdetén idézett Szikszai Fabricius fogalmazott: „Enyhítsd, szelíd Jézus [...] egyházad elviselheteden kínjait [...] hagyj minket végre egy kissé föllélegezni és megnyugodni a folytatólagos csapások annyi gyászos és siralmas szomorúságától, egyházaid magára hagyatottságára, kérünk, figyelmezz, szent igéd magját őrizd meg közöttünk, tekintsd meg egyházainkat és iskoláinkat, amelyek tanítók nélkül szűkölködnek. Ne engedd, Uram, a jámbor közösségek szörnyű szétszóratását, a már régen agyongyötört és nyomorgattatott vidéken a hívek teljes pusztulását, hanem őrizd meg a mi tájékunkon a tanulók és tanítók közösségét, akik Téged igaz tisztelettel és a Neked járó dicsérettel tisztelnek és most és mindörökkön örökké magasztalnak. Ámen.” (Szabadi István) Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon, I. 1572-1647. Budapest, Balassi Kiadó, 2002. 587 old. A hódoltsági katolikus missziók története mind ez ideig szinte ismereden volt mind az egyháztörténet kutatói, mind pedig a korszak történetével foglalkozók előtt. Valójában a reformáció valamint a katolikus megújulás időszakáról és eseményeiről meglehetősen sok sztereotípia él mind a mai napig a köztudatban. Az egyik ilyen, szinte legendává váló toposz, hogy a hódoltsági területek főképpen és szinte elsősorban az egyre nagyobb ütemben zajló és egyre nagyobb teret nyerő reformációnak adtak teret, és szinte elsikkad a katolicizmus jelenlétének a kérdése. Az egész korszak egyháztörténetének az újragondolását segítik elő mindazon kutatások, amelyek a hódoltsági katolikus missziók történetének a feltárására irányulnak és a jelek szerint két alapvető irányban indulnak el. Az egyik a forráskiadás iránya, amelyet Tóth István György kiadványai jelentenek, aki misszionáriusok leveleit adja ki. A forráskiadás rendkívüli haszna, hogy a korszakkal foglalkozó számára magát a forrást teszi elérhetővé, és olyan társadalomtörténeti, mentalitástörténeti adalékokkal is szolgál, amelyek, főképpen a török hódoltság területével kapcsolatban, mindeddig ismeredenek voltak. Elmondható, hogy a manapság örvendetesen új
