Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - RECENZIÓK - Balogh Judit: Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon, I. 1572-1647.
152 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) irányt is vett egyháztörténettel kapcsolatos kutatások ma már nem kizárólag az intézménytörténetre valamint a teológiai irányok és árnyalatok történetének a feltárására koncentrálnak, de nagy hangsúlyt helyeznek arra is, hogy e meglehetősen forrásszegény vidéken a mégis hozzáférhető adatok alapján megpróbálják bemutatni, hogy vajon a vallásváltás kora milyen nyomot hagyott az emberekben, egyáltalán mit érzékelt az egészből a társadalom különböző szegmenseihez tartozó, mennyire beszélhetünk egyéni vallásosságról illetve annak a tudatosságáról. Az e kérdéssel foglalkozó művek közül a Péter Katalin tollából megjelent „A reformáció: kényszer vagy választás?” (Nemzed Tankönvykiadó, 2004) c. munka kiváló példája annak a tendenciának, ami végre új irányok és kutatási lehetőségek felé is utat nyit az egyház- történet interdiszciplinárisabb kutatásában. A kisebb, részkérdéseket tárgyaló és ezzel az eddigi szemléletmódot örvendetesen árnyaló művek megjelenésével ugyanakkor korunkban szinte eltűnőben vannak a monografikus jellegű áttekintések, jóllehet minden bizonnyal nagy szükség lenne az új kutatási eredmények szintézisbe foglalására is. Ezért is üdvözölhető Molnár Antal nagyívű vállalkozása, amelynek első kötete 2002-ben jelent meg. A munka, amely a szerző doktori értekezésének a kibővített változata, 1572 és 1647 között tekinti át a katolikus misz- sziók történetét. Noha a kötet címe Katolikus missziók a hódolt Magyarországon, a szerző az előszavában elmondottak szerint ennél jóval nagyobb feladatra vállalkozott: ahhoz, hogy egyáltalán érthetővé és ezáltal áttekinthetővé válhasson a témát csupán kevéssé ismerők, ám a korszakot kutatók és az érdeklődők számára is a katolikus missziók története és struktúrája, szükségesnek látszott a Balkán katolikus missziója egész felépítésének az ismertetése, minthogy a Szentszék számára erről a területről kezdődött a török hódoltság missziója, tekintet nélkül arra, hogy az a terület mely ország része volt korábban. Ezért természetes módon valóban úgy válik érthetővé a magyarországi katolikus missziók szerepe és sorsa, ha a Szentszék által felállított szándék és terv is láthatóvá válik mindezek mögött. Molnár Antal imponáló, enciklopédikus méretű műve a vállalkozás méretét tekintve is óriási: a rendkívül sokszínű Balkán minden, a misszió által érintett területének egyháztörténetét feldolgozza, rendkívül nagy forrásanyagot és bibliográfiai apparátust felhasználva. Külön fejezetet szentel a Balkánon élő katolikus közösségek és egyházi intézmények bemutatásának, a jelentősebb, a misszió által jobban szervezett területeknek is, de azon vidékeknek is, ahol nem jutott az intézményi szerveződés Boszniához vagy Dalmáciához hasonló mértékű szintjére a katolikus egyház missziója, mint például Albánia, Szerbia vagy Bulgária. Nagyon izgalmas és a magyarországi misszió történetének a megértése szempontjából is fontos a boszniai ferencesség alapos és mindenre kiterjedő elemzése, amelyre két fejezetben is visszatér a szerző. Ugyanilyen jelentős a jezsuita misszió történetének a bemutatása is.
