Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
12 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) gősen fizessék be a tőlük telhető legnagyobb hozzájárulást a részére.53 Mivel a katolikus egyháznak nagy kiterjedésű birtokai miatt igencsak volt „veszítenivalója”, ezért a püspök és a Káptalan együtt azonnal küldött 30000 koronát, majd pár nap múlva Zichy még a fent említett 5000-et, mivel „nagy megnyugvással” látta, hogy a tanács „a rend és nyugalom fenntartására irányuló tevékenységében magát a vármegyét is hathatósan támogatja és ezzel közvetve a pécsi egyházmegye fontos érdekeit is oltalomban részesíti.”54 A Káptalan is hasonlóan gondolkodott, mivel a székesegyházi uradalom részéről - mivel ez a „legveszélyesebb” helyen, vagyis a szociáldemokrata befolyás alatt álló bányavidéken terült el — 10.000, a székeskáptalan, melynek birtokai bérbe voltak adva, így kevésbé volt érdekelt a kérdésben, és a papnevelde részéről pedig 2500-2500 koronát szavazott meg a nemzeti tanács anyagi támogatására. A püspök jóváhagyta a tervet, azonban hat nap múlva — nem tudjuk, milyen okból — a káptalan „újabb, teljesebb tájékozódása alapján” tárgytalannak tekintette a dolgot és visszatartotta az összeget.55 Egyházi vélemények az új rendszerről Miután november 2-án Csernoch hercegprímás elismerte az új kormányzatot, másnap Zichy püspök is patetikus stílusú körlevélben köszöntötte azt: „A teljes szabadság és önállóság napja, mely évszázadokon keresztül legforróbb vágya volt a magyar nemzetnek, a szűnőfélben lévő világháború drága gyümölcse gyanánt reánk virradt. A várva-várt béke és régóta nélkülözött szabadság egyszerre mosolyognak e sokat szenvedett nemzetre. Örömmel és boldog megindultsággal kell mindkettőt köszöntenünk, mert milliók vágyát vannak hivatva kielégíteni. [...] A törvényes rend fenntartására, a béke, szabadság és függetlenség megoltalmazására megalakult az ország szívében a Nemzeti Tanács, mely a kebeléből kinevezett kormánnyal a legfelsőbb megbízás alapján átvette a törvényes hatalmat. A nemzet jövő boldogulásának őszinte keresése hozta létre az új átalakulást, törvényes és jogos törekvéseiben tehát hazafias kötelességünk szerveit felkarolni.”56 Zichy melegen üdvözölte Persián Adámot, a katolikus ügyek új kormánybiztosát is és sok sikert kívánt működéséhez.57 A november 20-i püspökkari értekezlet után a püspöki kar nyílt levelet intéPécsi Újlap, 1918. november 5. 1. p. Pécsi Újlap, 1918. november 7. 1. p.; Dunántúl, 1918. november 10. 4. p.; PPL. 4485/1918. sz. PPL. 4620/1918. sz.; PKL. Jk. (= A káptalan üléseinek jegyzőkönyvei.) 1918. november 15. 343. pont.; 1918. november 22. 355. pont. PPL. 4425/1918. sz. (1918/XIV. körlevél.) PPL. 68/1919. sz.