Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 13 zett Károlyi Mihályhoz - melyet Zichy is aláírt amelyben üdvözli a köz- társasági népkormányt és támogatásáról biztosítja, mindaddig, amíg az egyház és az állam szoros kapcsolatban áll.58 Felsőbb pécsi egyházi körökből azonban kevésbé bizakodó — és talán sokkal őszintébb — hangokat is hallunk. Martinovich Sándor jezsuita páter „Új világ — régi hit” című, a keresztény értelmiségnek szánt füzetében kétkedését fejezi ki arra vonatkozólag, hogy az új rendszer pozitív változásokat hoz-e, sőt, tart tőle, hogy a szociáldemokrácia és a radikalizmus — ahogy ő nevezi, a „szabadkőművesség” — uralomra jutása vallásellenes intézkedéseket fog eredményezni: „Mit szóljunk a világháború utáni felfordulás kilátásairól, amikor a régi világ romjain mindenütt a kereszt ellenségeit látjuk a földi mindenhatóság birtokába jutni?”59 Az alsópapság köréből sajnos nem sok elképzelést ismerünk erről, a november 3-i körlevél után pedig már megvolt a hivatalos álláspont, amelyhez alkalmazkodniuk kellett. Valószínűleg eléggé megoszlottak a vélemények, erre következtethetünk abból, hogy Németbólyon a plébános a szabadság felvirradását üdvözli a forradalomban — igaz, csak november 10-én, talán azután, hogy a körlevél eljutott hozzá60 —, míg a bonyhádi pap a régi rendszert a „béke, a bőség és a teljes hatalom” korának nevezte,61 így valószínűleg nem várt túl sok jót a forradalmi eseményektől. A pécsi katolikus szellemiségű lapok nagy ovációval fogadták a változásokat, lelkesen csatlakoztak Károlyihoz és összefogásra szólították fel olvasó- közönségüket: „A fejlődés és a haladás útján járunk. Együtt kell munkálkodnunk mindnyájunknak, akik egy tisztult, egészséges, becsületes, fejlődő Magyarországot akarunk. [...] Károlyi Mihály kormánya garancia arra, hogy nemzeti kormány lesz. És mindaddig, míg ezt megőrzi, míg programja mellett kitart és azok megvalósításán munkálkodik, támogatjuk ebbeli törekvésében a Magyar Nemzeti Tanáccsal.”62 Csak égy nyílt levél fejez ki bizalmatlanságot, amely kifogásolja, hogy a köztársaság kikiáltásakor az ország vezetői és a nép nem vonultak templomba Isten áldását kérni az új államra.63 A pécsi protestáns egyházak vezetői óvatosabban nyilatkoztak a kérdésben — sajnos arról egy forrással sem rendelkezünk, hogy vidéken hogyan vélekedtek. Nyáry Pál pécsi református lelkész lapjában, a Keresztyén J^elkipászfoibzn nem élteti zajosan az új rendszert, de megállapítja, hogy a protestáns lelkészek nem lehetnek a reakció munkásai, nekik elől kell járniuk az új Magyarország építésének munkájában, nem félve az új idők raDunántúl, 1918. november 26. 1. p. 59 Martinovich Sándor: Új világ — régi hit. Pécs, 1918. (Vallásosság és Műveltség, 9.) 3-6. p. 60 PPL. 4462/1918. sz. 61 PPL. 5102/1918. sz. Pécsi Új lap, 1918. november 1. 1. p. 63 Dunántúl, 1918. november 19. 3. p.; Pécsi Újlap, 1918. november 19.1. p.
