Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 11 amit a püspök az egész egyházmegye papsága nevében még aznap bejelentett a tanácsnak.47 November 6-án a pécsi református egyházközség is csatlakozott hozzá, mivel részt kértek maguknak „a független Magyarország demokratikus kiépítésének szent céljából”.48 Érdekes összehasonlítani, hogy míg a reformátusok a tanács „honépítő és honmentő” munkájával való rokonszenwel magyarázzák támogatásukat, addig a katolikus egyház nem titkoltan csak azért — ami a nemzeti tanács szociáldemokrata befolyásoltságát ismerve talán nem is csoda —, mert a köz- és vagyonbiztonság fenntartására egyedül képes szervet lát benne. Hogy a papság mit várhatott a nemzeti tanácstól, jól mutatják Doktor Sándor a radikális polgárság gyűlésén elhangzott szavai: „A belső szolgaság egy évezredes rendszernek, papság uralmának, királyság hatalmának a következménye. Ezek az erők még kapaszkodnak a régi hatalomba, de hiába... Legsürgősebb intézkedni való: szekularizáció.”49 Érthető, hogy ezeket az elképzeléseket ismerve Zichy megpróbált a papság képviseletében valakit a tanácsba bejuttatni. A püspök már megalakulása után négy nappal kéri a tanácsot, hogy vegye be tagjai közé a pécsi római katolikus papság egy képviselőjét „a zavartalan megértés és a békés együttműködés” érdekében. Mivel Zichy kérését a tanács céljaira juttatott 5000 koronás adományával súlyosbította, az kijelentette, hogy teljesíti kívánságát, mihelyt a szervezet kiegészítésére alkalmuk nyílik.50 Végül november 26-án a tanács tagjai közé került dr. Késmárky István c. apát, a Püspöki Joglyceum igazgatója, a polgári oldal több más képviselőjével együtt.51 A nemzeti tanácsban a többi pécsi egyház képviseletéről nem tudunk, bár az evangélikusnak erre nem is igen volt szüksége, mivel már korábban nagy tekintélyt élvezett a város vezetésében Nendtvich Andor polgármester, az egyházközség felügyelője személyén keresztül.52 A katolikus egyház hozzáállásáról tett fenti megállapításunkat támasztják alá azok a források is, amelyek a tanács anyagi támogatásáról számolnak be. November 5-én a pécsi lapokban megjelent a tanács egy közleménye, miszerint rendfenntartó hivatása betöltéséhez félmillió koronára van szüksége a legrövidebb időn belül, ezért felhívja mindazokat, „akiknek esetleges rendzavarások esetén veszíteni valójuk van”, hogy sürDunántúl, 1918. november 4. 2. p.; PPL. 4417/1918. sz. 48 1 BREL. Pécs IX/D. 1919. A pécsi református egyházközség levele a nemzeti tanácshoz, 1918. november 6.; Dunántúl, 1918. november 8. 3. p. 49 PKL. Visy. 10. p. 50 PPL. 4852/1918., 4417/1918., PPL. 4485/1918. sz. PPL. 4852/1918. sz.; Dunántúl, 1918. november 27. 2. p. 52 ^ 1 PEEI. Jelentés az 1918. évről; KÁI.DY ZOLTÁN: A pécsi Ág. Hitvallású Ev. Keresztyén Egyház története, 1900-1949. (Kézirat.) Ld. EOL. Dunántúli Egyházkerület 40. dob. Tolna-Somogy-Baranyai egyházmegye gyülekezettörténetei 1900-1949.
