Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - TANULMÁNY - Fekete Csaba: Néma úrvacsorázás, avagy "Vegye ön e bort!"
6 Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003) Milyen igékkel? Szenei Molnár közreadta (az Oppenheimi Bibliában) a pfalzi protestáns ágenda fordítását. Egyes részletekben a hazai (debreceni) gyakorlat is helyet kapott nála. Több ponton eltér Milotai Nyilas István ágendájá- tól.8 * Kommunió alkalmával — a szereztetési igék, magyarázat, imádság meg Hiszekegy alkotja a szertartás előkészítését. ,,Ezeknec utánna az Tanító kinek kinek az kenyérből fzegvén eloszsza Hlyen igéckel: Ez kenyér, mellyet megßegunc, az Christus teftével való kozőfüléfúne. Az pohárnac nyuytáfában igy fzóllyon: Az háláadáfnak pohára mellyet megáldunk az Chriftus vérével e e e e 9 való kozofuléfunc." Ez a rubrika kétféleképpen érthető: (1) Minden kommunikálónak elismétli a lelkipásztor az idézett szavakat, (soha nem valamilyen személyre szabott bibliai lókust mond senkinek). — Ezt a debreceni hagyományról, közelebbről Méliusz Juhász Péternél sem tudjuk egészen biztosan. (Ld. erről a 8. sz. jegyzetben írottakat.) (2) Lehetséges úgy is értenünk, hogy az elementumok fölött, mielőtt kézbeadja a kenyeret, és mielőtt a kelyhet nyújtja, elmondja egyszer. — Szertartás közben amúgy is énekeltek, vagy bibliai fejezeteket olvastak. (Baselben például az egyik lelkész a szószékről.) Inkább azt vélhetjük azonban, hogy csupán egyszer hangozhatott el mindez a jegyek osztogatása előtt, ha megtekintjük a Bejthe István (1532- 1612) németújvári ágendájának (1582) megfelelő helyét.10 Ilyen hosszan még kicsiny falucska gyülekezetében sem szólhatott minden egyes úrva- csorázóhoz a lelkész! A mindkét protestáns felekezet lelkészei számára írott ágenda e szertartási részlete végén egyértelmű, hogy itt az úrvacsorái tanulságainak ismédése, megerősítése a cél, ennek értelmében még többet és egyebet is elmondhatott a tudósabb prédikátor. „Es ezt mondgya az oztogatás közben: Attyamfia, nem eziftön fém aranyon váltattál meg, hanem az Chriftus Iefusnak dragalátos zent teftéuel és vereuel, az ragazkodgyék Leiködbe, arról 8 Teljes szövegét közreadtam: Úrvacsora, bűnvallás és feloldozás Szenei Molnár Albert Oppenheimi Bibliája szerint. In: Theologai Szemle, 2000. 141-148. p. Vö. még: Gyónás, közgyónat, úrvacsora. In: "Református Egyház, 1997. 46-50. p.; Agendánk kérdései. In: Református Egyház 2001. 61-62. p. A hazai közvélemény és irodalom téves állítása ellenére Molnár Albert- nél nincs meg az úrvacsora szertartásában a három gyónó kérdés, de megvan (más alakban) az előkészületi gyónó istentiszteleten. Nem Méliusz vagy Milotai kérdései. Alaptalanul állítja ezt például BENEDEK Sándor, akinek nem ez az egyetlen sajnálatos elvetése a Szenei Molnár Albert ágendájával kapcsolatosan sem: A magyarországi református egyház istentiszteletének múltja. Őrisziget, 1971. 202-207. p. RMNy. 1037 [3] rész, az „Egyházi ceremoniaknac formai” közben, 180. p. 10 RMNy. 517 D3a~3b levél.
