Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tóth Zsombor: EGOizmus. Az énreprezentáció mint én-performancia (self-fashioning) Bethlen Miklós emlékiratában
80 Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003) megnyilvánulása a jeremiási siralmakból és ezek puritánus parafrázisaitól inspirált siratás, querela alkalmazása a narrációba. Ennek leggyakoribb témája Erdély elsiratása: „Jaj a% országnak, ahol a jubileumra és a populusra olyan gond vagon csak, mint a% életemben volt Erdélyben ab anno 1651 mai napig. ..” Ez a vádló-keserű hang néha a bibliai próféták meg nem értettsé- güket Istennek elpanaszló diskurzusára vált át: „Te tudod, mennyit gyötrődöm én a% én lelkemben ennek a népnek és az én hazámnak sok bűnén és sok romlásain, a törvény, igazság, szabadság békesség elfordításain, a szegény nép rontásán, sanyargatásain; mennyit gyűlölködtek, veszekedtek énvelem afelett az emberek csúfság és gyű- lölségből, az én nevem szőrszálhasogató, perpetuus contradictor, ötödik kerék kereső volt előttök, de te tudod Isteni De arra is akad példa, hogy prófétai szerepe felől szemlélve a kortársak értetlenségét, kicsinyességét a jövőt, aposteritást idézi meg tetteinek méltó elbírálására." „...az Isten hírek és eszek nélkül prófétákat az emberekkel; vigyázz, ma~ radék, az én sok szavaimra, veszekedéseimre, szenvedésimre.”m A legfontosabb prófétai attribútum mégiscsak a jóslat marad, ami következetesen végigkíséri Bethlent életének elmesélésében. A prófétai meg nem értettség újra felbukkan, sőt ezúttal a jövendölés attribútumával kapcsolódik össze a már címében is prófétai imágót teremtő Sudores et cruces c. röpiratban: „Nem csodálkozom azon, bog örökös akadékoskodók, a szőrszálhasogatók, a kákán a csomót keresők és más hasonszőrűek vádaskodása megcsúfolt engem, mert kénytelen voltam ezeknek ellentmondani, sok nekik visszatetszőt beszéltem, gyakran eljövendő szomorúságot is megjósolni..,”lm A puritánus prédikációirodalom egyik leggyakoribb motívuma az (meg)emlékezés, emlékeztetés, bizonyos előrelátott igazságokra, amelyeket az elkövetkező fejlemények beigazolnak. Ilyenkor a jóslat szerzője prófétai minősítést kap. Czeglédi István prédikátor például Lórántffy Zsuzsannát „Holda Asszonynak” nevezve emlékezet arra, hogy a fejedelemasszony miként látott előre bizonyos esemé- 102 nyékét. “ Ez a nézet magyarázza Bethlen állítását is, aki némely kortársát, * 98 99 100 101 102 tenciákra, hanem az élettörténet, sőt a kortörténet megszövegezésében is. Különösen jelentős példája ennek az, amint az emlékirat a történeti reprezentációt a prófétai szerepkör mint narrá- tori minőség segítségével végzi. Erről bővebben: TÓTI 1 ZSOMBOR: Emlék-irat. A múltról való beszéd, mint történeti reprezentáció Bethlen Miklós emlékiratában. (Kézirat.) Bethlen-önéletírás. 694. p. 98 1 Bethlen-önéletírás. 1016. p. 99 Megint a rögeszmésen visszatérő gondolattal szembesülünk, Bethlen törekvésével, hogy legalább az eljövendő generációk előtt rehabilitálja személyét, vagyis hogy új fent bebizonyítsa, mégsem a leglatrabb ember volt Erdélyben. 100 Bethlen-önéletírás. 958. p. 101 Bethlen-levelek, 1987. II. 1182. p. 102 1 „lelő folyva, sokakat meg-svánál néped kögyül, ágyas hámokban bocsátód, s-a mindgyárt következő harag előtt őket el-rejtéd. E%ek közül vala, az el-siető veszedelmet meg-Próphétált, ritka példájú HOLDA Assony; kinek, ha e romlás sgeme előtt löt volna, alig ha ily veszély nem követte volnál’ CZEGLÉDI ISTVÁN: Ama
