Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 1. szám - TANULMÁNY - Tusor Péter: Pázmány Péter processus inquisitionisa az Aldobrandini hercegek frascati levéltárában
Tusor Péter: Pázmány Péter processus inquisitionisa... 7 Ha jegyzőköny adatait nem is aknázhatták ki, az általuk közzé tett iratok alapján azt viszont legalább már biztosra lehetett venni, hogy a kihallgatásokat a szabályoknak megfelelően Pázmány esetében szintén lefolytatták. Lukács László és Szabó Ferenc kutatásai révén tehát végre teljességgel bizonyossá vált, hogy készült egy olyan forrás a magyar katolicizmus legnagyobb formátumú főpapjáról, amely a kortársak ismereteit, véleményét és talán egyéb dokumentumokat is tartalmaz a kinevezésig megtett életútról. Katolizálásáról, tanulmányi és tanári éveiről, térítéseiről, irodalmi munkásságáról, Forgách Ferenc bíboros melletti tevékenységéről (akinek gyóntatója volt),18 továbbá olyan, a Jézus Társaságon belüli problémáiról, mint kilépése, vagy például Bakith Margithoz fűződő viszonya, amivel rendtársai megvádolták. Vagyis csupa olyan dologról, amelyekre nézve a Pázmány-kutatás leginkább szórványos és töredékes adatokból volt kénytelen következtetéseket levonni.19 20 Lukács Lászlónak köszönhetően tehát nyilvánvalóvá vált, hogy a Pázmány-iratok számos kötetet felölelő korpuszából éppen az egyik legfontosabb részlet hiányzik. Az immár másfél évszázados és kiterjedt vizsgálatok ismeretében leginkább az volt feltételezhető, hogy a forrás az idők során elkallódott, megsemmisült. Egyébként valaki, valahogyan már biztosan nyomára akadt volna. A várható új információk mellett éppen a nagynevű elődök kudarca, mulasztása (?) tette a jegyzőkönyv után folytatott nyomozást valóban izgalmas feladattá. Saját kutatásom két pillére támaszkodott. Az egyik, ha az irat nem semmisült meg, akkor olyan helyen található, amely mindeddig elkerülte a történészi figyelmet. Tehát semmiképpen sem a vatikáni levéltárban. A másik támpontot a megerősítési procedúra római szakaszának tanulmányozása nyújtotta. Ennek során az egyházmegye pápai betöltésére 255-256. p. (n. 20.) Lukács László olvasatában az eredeti consecrationis helyett confectionis szerepel. Továbbá mind Kiesi, mind Pázmány levelének lelőhelyéül tévesen — de helyes kötet és folio-számmal — az ASV Archivio Buoncompagni jelzetet hozza a BAV Fondo Boncompagni-Ludovisi helyett, noha államtitkársági iratanyagot csak ez utóbbi tartalmaz. REINHARD, WOLFGANG: Akten aus dem Staatssekretariat Pauls V im Fondo Boncompagni-Ludovisi der Vatikanischen Bibliothek. In: Römische Quartalschrift, 1967.94-101. p. 18 Vö. Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Handschriften, W 290, vol 13, fol. 146r-147v. 19 Lukács László és Szabó Ferenc idézett munkája mellett ehelyütt elsősorban egy monográfiát kell megemlíteni: ŐRY MIKLÓS: Pázmány Péter tanulmányi évei. Eisenstadt, 1970. (továbbiakban: Óry, 1970.) 20 Már idézett levelezéskötetei mellett: Pázmány Péter [...] Összes Munkái. I-VII. Bp., 1894-1905.; Petri Cardinalis Pázmány [...] Opera Omnia. I-VI. Budapestied, 1894-1904.; továbbá: POLGÁR László S.I.: Pázmány bibliográfia. In: Lukács László - Szabó Ferenc (szerk.): Pázmány Péter emlékezete. Halálának 350. évfordulójára. Róma, 1987.449-480., 455-457. p.
