Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - DOKUMENTUM - Csohány János: Békefi Benő két egyházkormányzati levele 1957 elejéről
Csohány János: Békefi Benő két egyházkormányzati levele 1957 elejéről 133 lelkileg megérintett hallgatók utógondozásában. Diakonisszának számos tanítónői oklevéllel rendelkező fiatal nőt sikerült megnyernie Békefinek, így azok magas színvonalú intellektuális munkára voltak képesek, evange- lizáltak is. Konferenciatelepet szerzett Békefi Benő a Református Gyülekezeti Evangelizáció Baráti Társaságának, ahol igen eleven hitébresztés folyt. Magyarország német megszállása után Békefi nem érezte magát biztonságban és különösen, amikor a deportálások megkezdődtek, bujkálni kényszerült. A szovjet megszállás is egy nagy nyíregyházi szőlőbirtokon találta. A német és magyar csapatok aztán, amikor egy bizonyos időre visszafoglalták Nyíregyházát és környékét, akkor Békefi egy ott rekedt magas rangú szovjet tisztet rejtett el, történetesen — állítólag - diakonissza ruhába öltöztette, majd mély imába merülést színlelve vészelte át a szovjet katonák utáni kutatást.3 Ezzel Békefi Benő megalapozta helyzetét a megszállóknál és az új rendszerben. 1944 őszén Nyíregyháza vezetőjévé nevezték ki a szovjetek tanácsnoki rangban, majd a Szabolcs Megyei Nemzeti Bizottság elnöke, később a város szociálpolitikai osztályának vezetője lett. A nyíregyházi református presbitériummal megválasztatta magát az elmenekült lelkipásztor helyére. Mint gyülekezeti lelkipásztor aztán 1945 nyarán megpályázta a tiszántúli püspökséget. Révész Imre ugyanis választásra bocsátotta a püspöki tisztséget, hogy nyilatkozzanak egy választás keretében, miszerint az új helyzetben is akarják-e őt püspöknek? A lelkészek egy Révész Imrét ócsárló röplapot kaptak, amelyben Békefi Benő önmagát ajánlotta azzal, hogy a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Paraszt Párt őt kívánja a püspöki székben látni. Révészt ennek ellenére egyhangúlag püspökké választották. Békefi 1945. december 16-án kelt levelében sajnálkozását fejezte ki az egyházkerületi elnökségnek azért, amiért az egyházat politikai pártharcok színterévé tette és a püspököt méltatlanul támadta. Aznapi kelettel Révész Imréhez írott bocsánatkérő levelében elismerte, hogy ebben az ügyben nem viselkedett evangéliumi módon.4 A háborútól meggyötört ország lelki éhséget érző lakóinak kielégítésére a református egyház különféle irányzatai egyaránt nagyarányú evangelizációkat tartottak, konferenciákat rendeztek. Ez Békefi Benőnek addig is fő munkaterülete lévén, nagy lendülettel kapcsolódott bele. 1946. augusztus 14-17. napjaira és 1947. március 26-28-ára Országos Reformá1 Bán István református lelkész, ny. tervezőmérnök szíves közlése alapján. 4 Tibori JÁNOS: A Tiszántúli Református Egyházkerület története, 1944-1957. Debrecen, 1995. (A Debreceni Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének Tanulmányi Füzetei, 34.) (továbbiakban: TIBORI, 1995.) 121. p. Megadja a két levél levéltári jelzetét.
