Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Simon Zoltán: Identitás-vizsgálat Nyárádkarácson község egykori görög katolikus közösségében
106 Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003) letve vallástól. Ez magyarázza a római katolikus egyházba illetve a Székelyföld protestáns vidékein a református egyházba való áttérést. Ezt a nyelwáltási, beolvadási illetve vallásváltási folyamatot — végső soron nemzetváltást — pontosan tükrözik a 19. századi görög katolikus papi névtárak adatai és a század közepétől végrehajtott népszámlálások is. A görög katolikus egyházi schematizmusok tanúsága A görög katolikus egyházi schematizmusokat megvizsgálva a következőket találjuk: a fent említett települések közül anyaegyházközségként van elkönyvelve Karácsonyfalva (Nyárádkarácson), Hagymásbodon, Káposztásszentmiklós és Kisteremi. (/. táblásai) Karácsonfalva Parochia antiqua-nak minősül, fatemploma 1830-ban épült a Szt. Arkangyalok tiszteletére. Az 1918-as schematizmus szerint Akosfalva, Cserefalva, Csiba, Folyfalva, Hagymásbodon, Káposztásszentmiklós, Somosd filiák tartoznak hozzá. Hagymásbodon 1835-ben önálló egyházközség, parochia antiqua, temploma Szt. György tiszteletére van szentelve. 1918-ban már Nyárádkarácson fíliája. Káposztásszentmiklóshoz 1835-ben fikaként hozzátartozott Ilencfalva, Lukafalva (ma: Dózsa György), Somosd. Az egyházközséget 1818-ban alapították, temploma Szent Miidós tiszteletére van szentelve. Az 1918-as schematizmus szerint már Karácsonfalva filiája, temploma pedig Szt. Arkangyalok tiszteletére van szentelve. A kisteremi parókiát 1824-ben alapították, Szt. Arkangyalok ünnepére szentelt kőtemploma 1902-ben épült. Feltehetően a Kis-Küküllői esperesség része volt. Az 1918-as schematizmus szerint Fintaháza tartozik hozzá. A népszámlálások kiértékelése A mai Nyárádkarácson községhez tartozó falvakban a vallási és anyanyelvi arányok kapcsán elmondható, hogy a 19. század második felében végrehajtott népszámlálások nemzetiségi (1850), anyanyelvi és felekezeti adatai példázzák a románajkúak illetve ezzel párhuzamosan a görög katolikusok fokozatos számbeli térvesztését. Külön ki kell térni az 1850- es összeírás gyakorlatára, amely a görög katolikus vallásúakat egyértelműen a román nemzetiségűekhez sorolta, azonban feltételezhető - részben a korábbi görög katolikus schematizmusok a közösségek anyanyelvét magyarnak feltüntető adatai alapján is - , hogy ezen románok között többen lehettek már magyar ajkúak, ugyanúgy mint a Székelyföld más területein is. Egyedül a korábban Kis-Küküllő- megyéhez tartozó Kisteremi román nyelvű népességének száma nő, ami a település perifériális és a történeti Székelyföldön kívüli helyzetével magyarázható. {2-3. tábládat))
