Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Simon Zoltán: Identitás-vizsgálat Nyárádkarácson község egykori görög katolikus közösségében
Identitás-vizsgálat Nyárádkarácson község egykori görög katolikus közösségében Simon Zoltán N yárádkarácson (Nyárádkarácsonfalva) (Cráciunesd) község Romániában, Erdélyben, Marosvásárhely vonzáskörzetében, az Alsó-Nyárád mentén fekszik. A községhez tartozó falvak a Nyárád folyó jobb és bal partjára esnek: Folyfalva (Fői), Csiba, Káposztásszentmiklós (Nicolesti), Fintaháza (Cinta), Kisteremi (Tirimia Micá), Somosd (Cornesti), Hagymásbodon (Budiu Mic). Nyárádkarácson község már a késő középkorban magyarlakta területként szerepel. Orbán Balázs „A Székelyföld leírása” című munkájában a 19. században a magyar homogenitást még mindig tetten érjük. Az Alsó-Nyárádmentére,- ezen belül Nyárádkarácson községre egy, a régióban szinte egyedülálló gazdasági specializáció, a zöldségtermesztés jellemző. (Ezért nevezik jelenleg is a vidéket ,,Murokország”-nak.) Az említett falvak esetében már a 15. századtól vannak olyan említések, melyek római katolikus közösségre és templomokra utalnak. A karácsonfalvi templom egykori létezését 1440-es adatok támasztják alá. A 16. századtól viszont e térségben nagymértékben érződik a reformáció hatása, mely nagyarányú áttérést vont maga után. Az ellenreformáció nem tudott gyökeret verni. Számunkra a jelen dolgozat szempontjából fontosabb a 17-18. században megtelepedett és a 19. század elejétől már statisztikailag is kimutatott románság illetve görög katolikusság. A 19. század folyamán még spontán módon betelepülő román családokkal is számolhatunk. A görög katolikusság az általunk tárgyalt időszakban a többséget alkotó református közösség keretein és normarendszerén belül élt. A románság beolvadási folyamatának megértéséhez felhasználhatjuk Varga E. Árpádnak a beol
