Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Simon Zoltán: Identitás-vizsgálat Nyárádkarácson község egykori görög katolikus közösségében
Simon Zoltán: Identitás-vizsgálat 101 vasztásról és annak statisztikai kimutatásáról szóló okfejtését.1 2 Eszerint a nemzetiségi asszimiláció nem csak társadalomelméleti folyamat, hanem lélektani is. A beolvadás statisztikai értelemben két időpont között behatárolható nemzetiségi népnövekedés, melyhez hozzájárul a természetes szaporodás, a külső és belső vándorlások szülte mechanikus népmozgalom. Az asszimilációs népesség számának növekedését vagy csökkenését, kiterjedésük határát jelző értékeket csak valószínűsítenünk szabad. Az asszimiláció a leegyszerűsített szempontok vizsgálata szerint is a források szűkössége és töredékessége folytán további kérdések sorozatát vetheti fel. A felekezeti és népszámlálási adatok értékelésén túlmenően az általunk vizsgált közösségek identitásváltozásainak problémakörét azon korszakok kiemelésével óhajtjuk kifejteni, melyek a székelyföldi görög katoli- kusság történetében mind általánosságban, mind pedig lokális szinten meghatározóak voltak.3 E történelmi korszakokban a közösség egyaránt szembesült az önkéntes asszimiláció lehetőségével és az erőszakos, szervezett asszimiláció sokszínűségével. Ezek hatásai és emlékei már egyre jobban halványulnak a lokális tudatban, de még jelen vannak. Ebből kifolyólag a fent említett asszimilációs helyzetekre a terepmunka során gyűjtött adatokból a dolgozatban mindvégig reflektálni kívánunk az interjúelemzések formájában. Az egykori görög katolikusság meghatározó részét a fent említett települések közül a Nyárádkarácsonban és Kisteremiben találjuk. Az interjúalanyaink is e két közösség tagjai (voltak), a visszaemlékezések őrizte közösségi és egyéni élethelyzetek is itt rekonstruálhatóak a leghűebben. A székelyföldi görög katolikusság rövid története Mielőtt az általunk kijelölt közösségek tüzetesebb vizsgálatába bocsátkozunk, tekintsük át a székelyföldi görög katolikus népesség eredetét, hovatartozását egyházi és politikai síkon egyaránt. A kérdés bonyolultsága és politikai konnotációi miatt nem garantálható, hogy az általunk felvázolt rövid történeti összefoglalás, mely nagyban támaszkodik a görög katolikusok történetét taglaló egyháztörténetírásra,4 nem hagy-e esetleg kérdéseket maga után. Nem csak a történeti Magyarországon, de egész Európában ennek az egyháznak legbonyolultabb a történelme. Magyar viszonylatban 1 VARGA E. ÁRPÁD: Az erdélyi magyarság asszimilációs mérlege a XX. század folyamán. In: Régió, 2002.1. sz. 171-205. p. (továbbiakban: VARGA, 2002.) 171. p. 2 Varga, 2002.171-172. p. 3 Varga, 2002.171. p. 4 PlRIGYI ISTVÁN: Görög katolikusok Erdélyben és Kárpátalján. Debrecen, 2001. (továbbiakban: PlRIGYI, 2001.)
