Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A dési per történeti háttere
Szabó András Péter: A dési per történeti háttere 55 György az elődeitől, főleg Bethlen Gábortól örökölt taktikát valósította meg, méghozzá minden addigi kísérletnél sikeresebben. Tevékenységével, szándékainak megfelelően, a református felekezetet erősítette, amely nem csak Udvarhely- és Marosszékben, de az unitáriusok fellegvárában, Kolozsváron is komoly pozíciókat szerzett. Talán éppen az Igaz hit terjesztése volt a fejedelem fő célkitűzése az unitáriusok és a szombatosok elleni közös eljárásában, és ez részéről nem csak egyházpolitika volt, hanem személyes meggyőződés. A következmények Ebben az epilógusnak is nevezhető utolsó részben röviden igyekszem bemutatni az 1638-as események, a dési per és complanatio távlati hatásait. Az unitáriusok székelyföldi visszaszorulása már 1638 végén megkezdődött, és 1639 elején a helyszíni vizsgálatokkal folytatódott. A legnagyobb szombatos központokba, Erdőszentgyörgyre, Kis- és Nagysolymosra, Bözödre, Bözödúj faluba, Hidegkútra, Szenterzsébetre commissariusók&t küldtek, akik először felmérték a falvak felekezeti viszonyait, és ennek alapján a többségi gyülekezetnek ítélték a templomot. A felmérést azonban megelőzte a dési perből kimaradt szombatosok áttérítése. Sok helyen unitáriusokat is térítettek, akik között bizonnyal szép számmal akadtak látens szombatosok. A zsidózók áttérésénél reversalist vettek, amelyben a biztonság kedvéért Abrahám, Jákob, és Izsák istenére kellett letenniük az esküt. ' Az igaz hit egyháza, úgy tűnik, kételkedett bűnbánatuk őszinteségében. A biztosok úgy csűrték-csavarták az embereket és a számokat, hogy a templomok lehetőleg 13/ ne az unitáriusoknak, hanem az új református gyülekezeteknek jussanak. Kissolymoson csak az 1640-es második vizsgálat tudta elérni a kívánatos eredményt.140 Míg a törzsterület gyengült,141 a végvidékek, Hunyad és Bel- * 139 Ez Pokoly József véleménye is: POKOLY, 1904. II. 198-200. p. Ld. a 87. sz. jegyzetben idézett reverzálist 139 KONCZ JÓZSEF (sajtó alá rend.): A szenterzsébeti nagy- és kis-solymosi és bözödi unitárius templomok átadása a reformátusoknak 1639-ben. In: Keresmény Magvető, 1882. 217-223. p. Az egyházközségek összevonásával is operáltak. A térítés után tiszta református Bözödúj falut azért csatolták a döntően unitárius Bözödhöz, hogy így református többség alakuljon ki. Hidegkutat pedig azért csapták Nagysolymoshoz, mert lakosainak többsége unitárius volt. „.. .azpk közül sokan reformáltatván az igaz helvetica confessiora, bizonyos comissariusokat bocsátván ő Nagysága ugyanide Kis Sólymosra, a% holott akkorpotiorb pan lévén a\ unitaria religion lévő atyafiak a% templom is adjudicaltatott volt parochialis hátakkal együtt a%on religion lévő atyafiaknak, azután sokan közülük megismervén tévelygéseket, sokan ugyanezen esztendőben spontanea voluntate nemine cogente megtértek és az ig(*Z helvetica confessiót amplectálták..KONCZ JÓZSEF (sajtó alá rend.): A kis-solymosi Unitárius Eklézsia történetéhez. In: Keresztény Magvető, 1882. 107-110. p., 109. p. Spontanea voluntate — nemine cogente? Ha igaz lett volna, nem hagsúlyozták volna ennyire. Geleji levelei alapján a további székelyföldi eseményekről: NAGY, 1940.10. p.
