Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A dési per történeti háttere
56 Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003) ső-Szolnok megye kiestek az egyházszervezetből,142 gyülekezeteik megszűntek. A fejedelmi elnyomásnak, és az 1638-as eseményeknek azonban nem csak ilyen kézzelfogható hatásai voltak: az unitárius egyház szellemi életét hosszú időre megbénította a fejedelmi cenzúra, és a teológiai továbblépés143 tilalma. A felekezet a 17. század hátralévő felében is az „éppen megtűrt” kategóriában maradt. A reformátusokat a nagy győzelem után egy időre belviszályok gyengítették. Geleji ekkor már nem csak az unitáriusok és szombatosok ellen szórta villámait — saját egyházának újítóit, a puritánokat sem kímélte.144 A püspök ezúttal is sikerrel járt: 1646-ban a szatmárnémeti zsinat, az új tanokban csak széthúzást látó fejedelem nyomására'45 Geleji nézeteinek megfelelően döntött, megszilárdította a külhoni elvek által megingatott református ortodoxiát — elutasította a presbiteri rendszert. A szombatosok számára a dési per hatalmas törést jelentett. A szekta nem csak sok egyszerű hívét veszítette el, de legbefolyásosabb támogatóit és szellemi vezérét is. Valahogyan mégis erőre kapott, már a negyvenes években újra hallunk róla. A szombatos-kérdés aktualitását jelzi, hogy az 1652-es Approbatae Constitutiones megerősíti a zsidózók ellen korábban hozott törvények érvényét.'46 Apafi uralkodása idején'47 és a Gubernium alatt vizsgálat vizsgálatot követ. A székely szombatosok száma egyre csökken, a maradék maradéka a bevett vallások álcája mögött próbál meghúzódni. Kompromisszumokkal és nem teljes épségben, de megőrzik hitüket. Utolsó bástyájuk Bözödújfalu, Péchi Simon egykori birtoka,'44 egészen a huszadik század végéig kitart. 142 SZÉKELY, 1839. 136., 139. p. Kolozs és Doboka vármegyében, valamint Désen is hasonló hanyatlásról tud. 143 ' A továbblépés logikai okok miatt csak a non adoranü^mus irányába történhetett. Ahogy ez később be is következett. Az unitárius egyház jelenlegi hitvallása: Négyszáz év, 1568-1968. Emlékkönyv. Kolozsvár, 1968. 76-89. p.; A complanatio hatásairól: GÁL MIKLÓS: A dési komplanáció létrejötte és hatása. In: Keresztény Magvető, 191Z 129-14Z p., 139-142. p. Az 1645-49 között három kötetben megjelent Vá/tság Titka, már elsősorban a puritánok ellen irányult. SZABÓ, 1943. 41 -45. p.; RMNY. 111. No. 2124,2197 és 2298. 145 Császár, 1911.58. p.; Tarnóc, 1978.65. p. 14í> 1 1 Az előírt eljárás az 1618-as és 1622-es határozatokon alapul. A fiscalis director már a táblára idéz. MÁRKUS Dezső (szerk.): Magyar Törvénytár. 1540-1848. évi erdélyi törvényczikkek. Bp., 1900. 17. p. 147 . Az egyik legjelentősebb vizsgálat 1662-ben történt KONCZ JÓZSEF (sajtó alá rend.): A szenterzsébeti, kis-solymosi, bözödi, bözödujfalui szombatosok utódai megintése a ref. vallásra visszatérés iránt, 1662. május 6. In: Keresztény Magvető, 1882. 224-226. p.; POKOLY, 1904. II. 272- 277. p. 1.48 _ _ A Gubernium alatti üldözésekről bővebben: KOVÁCS, 1981.204-208. p. 149 KONCZ JÓZSEF (sajtó alá rend.): Péchy Simon bözödi birtokos és Bözöd patrónusa. In: Keresztény Magvető, 1883.41-42. p.
