Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: Válság vagy megújulás? Az ágoston-rendi remeték magyar provinciája és a rendi reform ügye a késő középkorban
62 Egyháztörténeti Szemle III/l (2002) király udvari káplánját, az Ágoston-rendi Johann von Schwabent. A német szerzetes egyúttal vikáriusként azt a feladatot kapta, hogy a tartományi gyűlés megszervezésével minél hamarabb gondoskodjon a korábbi provinciális elhalálozása után az új elöljáró megválasztásáról.44 Talán nem tévedünk, ha a fenti eseménysort a magyar provincia válságos állapotának rendbe szedésére irányuló uralkodói törekvés egymást követő állomásainak tekintjük, s ide kapcsolhatók a széles fegyelmi jogkörrel felruházott bajor vizitátorok röviddel ezt követő küldetései is. Az ő hazai fogadtatásukról csupán még bizonytalanabb feltételezésekbe bocsátkozhatunk. Schöntal jobban adatolt küldetéséről, aki 1431 májusától szeptember-októberig tartózkodhatott a magyar provinciában,45 annyit tudunk, hogy munkája költségeit itthon nem térítették meg46 - ami a pénzszűke mellett akár arra is utalhat (amint az alábbiakban még látni fogjuk), hogy működését nem nézték jó szemmel, rendelkezéseit nem ismerték el. 3. 3. A 16. század eleje: a római reform elutasítása - rendezett belsó' viszonyok Többet tudunk a kívülről érkező obszerváns reformtörekvések itthoni fogadtatásáról annak kora 16. századi, utolsó szakaszából. A jelek szerint ugyanis az obszerváns reform a rend e Rómából nézve távoli provinciájában miként korábban, most sem lelt helyi kezdeményezőkre. Ami pesze nem jelenti, hogy néhányan nem akartak itt is az eredeti ideálokhoz visszatérni, vagy nem próbálták a provinciában a rendi fegyelmet helyreállítani. Az általános tendenciákon azonban ez a kisebbség nem tudott maradandó nyomot hagyni.47 Két évtizedes vezetői válság után Egidio da Viterbo személyében korának kiemelkedő humanista tudósa, prédikátora és reformátora került a rend élére (1506-1517).48 Az új generálisnak két olyan ellentétes problémával kellett szembenéznie, amelyek a rendet ekkorra a feloszlás szélére sodorták. Az egyik a rendi élet és fegyelem fellazulása, a másik - amint fentebb szó volt róla - az egyes obszerváns kongregációk egyre nagyobb függetlenedése volt. A generális reformprogramja ezért a különbségek kiegyenlítésére törekedett: az obszervánsok engedelmességre kényszerítésére és a vita communis jegyében a rendi fegyelem, tanulmányok és szellemiség általános felvirágoztatására.49 A magyar provinciában - rácáfolva Mályusz Elemér korábbi feltételezésére - a reformszellem elültetése és a szigorúbb életmód bevezetése jelentette a nehézséget. 44 1428. január 2. AGADd. 4. föl. 224v-225r; Kunzelmann, 1970. 123. p. Schwaben vikáriusi kinevezését nem említi. 45 1431. szeptember 1-én az új generális, G. Rimini megerősítette vicariusi minőségében (AGA Dd. 5. föl. 329r), de ez év október 18-án bajor provinciálisnak választották, ami magyarországi küldetése végét jelentette. 46 Ld. a 37. jegyzetet. 47 1459. november 4, engedély Andreas de Ungaria számára obszerváns kolostorbeli tartózkodásra. AGA Dd. 6. föl. 289v; 1483. augusztus 12, pápai felszólítás a kalocsai és esztergomi érseknek a rendi fegyelem helyreállítására. Theíner, Augustin: Vetera Monumenta historica Hungáriám Sacram Illustrantia I-ll. Romae, 1859-1860. II. 468. p. no. 665.; 1488. február 28.: a generális gratulációja a magyar tartományfőnöknek a provincia reformjáért. AGADd. 8. föl. 312. Az eredmények átmenetiségét jelzi ugyanazon generális (A. Montefalco) 1494-beli utasítása a rendi fegyelem helyreállítására. Vö. GUTIERREZ, 1981. 60. p.; 1494. június 8.: „reservavimus autem nobis omnes promotiones ad gradus et hortamur atque astringimus nos ad reformandam provinciam vita regulari quatenus et pontifices et principes id intendunt, et deus iubet et animam nostram cogit professio et nostrarum salus requirit.” AGA Dd. 8. fol. 312v. 48 Giles of Viterbo, OSA. Letters as Augustinian General (Lettere ufficiali, 1506-1517). A cura di Clare O'Reilly, Romae 1992. (Fontes Historiae OSA, Series II); MARTIN, 1992. 49 MARTIN, FRANCIS X.: The Augustinian Order on the Eve of the Reformation. In: Miscellanea Historiae Ecclesiasticae 2, Louvain 1967 (Bíbliothéque de la Revue d'histoire ecclesiastique 44). 77-81. p. és 96-103. p. (továbbiakban: MARTIN, 1967.)
