Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)

2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: Válság vagy megújulás? Az ágoston-rendi remeték magyar provinciája és a rendi reform ügye a késő középkorban

Erdélyi Gabriella: Válság vagy megújulás?

61

szerzetesség érdekeit védelmezték a generális által a provinciájukba küldött szász vikárius vezette obszerváns terjeszkedés ellenében.38 39

A kérdés ezután inkább az, hogy miért a bajor provincia elöljáróira esett a választás, ki kezdeményezte küldetésüket és milyen volt hazai fogadtatásuk, amely meghatározta eredményességüket. Az első kérdésre könnyű a válasz: a bajor provincia, mivel a nevét adó kolostorok mellett a cseh, morva, lengyel, sziléziai, litván és ausztriai házakat is magába foglalta, a magyar rendtartomány szomszédja volt. A vikáriusok küldetése a bázeli zsinat (1431-1449) kezdetére, korai szakaszára esett. Arra az időszakra, mely az egyház főben és tagjaiban való reformációja iránti általános lelkesedés jegyében telt. E célkitűzés megvalósítására irányuló korai törekvések közé tartozott a magyar ágostonos provincia reformációját célzó kettős akció is. A kezdeményezés mögött a reform ügyét felkaroló rendi generálisok - Agostino da Favaroni (1419-1431 június), Schöntal megbízója, és Gerardo da Rimini (1431-1443) - mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk Zsigmond német és magyar király valószínű szerepéről sem, akinek a bázeli zsinaton bőven akadhatott alkalma Riminivel és a többi ágostonossal a rend sorsáról értekezni.40 Hogy az egyház uniójában és megújításában maradandót alkotó uralkodó élt is a lehetőséggel, azt joggal feltételezhetjük a sváb/rajnai, bajor és a magyar ágostonos provincia iránt az 1420-as években tanúsított figyelme alapján. E vidékek ágostonos kolostorainak megújításában a tartományközi kapcsolatok kihasználásával tevékenykedett.41 1422-ben bajor közreműködéssel tett kísérletet arra, hogy a magyar provinciát egy kassai kolostorral bővítse. Ez a vállalkozás minden jel szerint kudarcba fulladt,42 de folytatásra talált 1428-ban, amikor a generális, Zsigmond kérését teljesítve a - provincia legnyugatibb fekvésű, ezért a rendfőnöki befolyás érvényesítésének máskor is alkalmas csatornájaként szolgáló43 - körmendi kolostorba inkorporálta a

38 Mályusz tehát (sajnos) tévesen feltételezte, hogy a bajor vikárius(ok) magyarországi tevékenysége az obszervancia jegyében való reformtörekvésekhez kapcsolódik. 0 a többféle funkció betöltésére használatos vicarius generalisi tisztségüket ugyanis - az ezidőben alapuló szász kongregáció (1438) elöljárója, azaz vicarius generálisa mintájára - az obszerváns kolostorok elöljáróiként, illetve a kolostorok obszerváns reformjával megbízott officialisként értelmezte. MÁLYUSZ, 1943.436-37. p.

39 Puchhauser a bécsi egyetem dékánja, Schöntal a bécsi rendi főiskola magister regense. A bajor provincia provinciálisai: Puchhauser 1419-1431 között, utána Schöntal 1442-ig. Kunzelmann, 1972. 123-133. p. és 223-231. p. Provinciabeli tevékenységükre, a szász vikáriusra ld. Zschoch, Hellmut: Klosterreform und monastische Spiritualität im 15. Jahrhundert. Tübingen, 1988. 33-34. p. és37-39.p.; Kunzelmann, Adalbero: Geschichte der deutschen Augustiner-Eremiten. 5. Teil: Die sächsisch-thüringische Provinz und die sächsische Reformkongregation bis zum Untergang der beiden. Würzburg, 1974. (Cassiciacum 26.) 392-395. p.

40 Zsigmond 1433. októbertől 1534. májusáig volt itt, Riminivel egyidőben. Mályusz Elemér, Zsigmond király uralma Magyarországon 1387-1437. Bp., 1987. 78-79. p.

41 Kunzelmann, Adalbero: Geschichte der deutschen Augustiner-Eremiten. 2. Teil. Die rheinischschwäbische Provinz bis zum Ende des Mittelalters. Würzburg, 1970.123. p. (továbbiakban: Kunzelmann, 1970.). Zsigmond 1425 körül a badeni kolostor Bécsből való obszerváns reformjában működött közre. ROSARIO-ALONSO, 1979. 52. p.

42 1422. december 6. AGA Dd. 4. föl. 99v. Feltehetően az egyik már itt álló koldulórendi - ferences és domonkos - kolostor átadásának tervét kell ez alatt értenünk.

43 Vö. 1423. április 8.: „Ad instantiam et requisitionem magnifici domini Petri de Seche, fecimus fratrem Johannem de Sallase province Vungarie priorem conventus nostri de Cormendino eidem domino subiecto, dantes ei auctoritatem regendi et gubernandi etc. mandantes fratribus, ut sibi obediant, nolentes, ut exinde possit ullo tempore amoveri, sine expresso mandato litterarum nostrarum sub pena nostre inobedientie et rebellionis, quam quilibet eum impedire aut amovere temptans ipso facto se noverit incurrisse.” Szécsi Herceg Péter kegyúrra ld. BÁNDI, 1987. 33-34. p. 1423. április 11.: „Fecimus fratrem Blasium de Cormendino provincie Vngarie conventualem perpetuum in eodem conventu de Cormendino, ita ut exinde per nullum nobis inferiorem ullo tempore removeri possit." AGA Dd. 4. fol. 109r. 1427. január 1., Johannes de Sallase körmendi perjel megbízása, hogy a provinciális által tisztségéből jogtalanul elmozdított, korábban a tartományi gyűlés által törvényesen állított és konventjét becsülettel igazgató komári perjel ügyét vizsgálja ki és küldjön róla jelentést. Uo. Dd. 4. fol. 208v-209r.