Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Dienes Erzsébet: A református egyház irányító szerepe az egyháztagok mindennapi életében: Kunhegyes jegyzőkönyvi és anyakönyvi bejegyzéseinek néhány tanulsága a 18-19. századból
Dienes Erzsébet: A református egyház irányító szerepe... 47 hetett a temetés prédikációval. A halált feltüntető okok gyakran utalnak a különféle korabeli, illetve helyi viszonyokra, eseményekre. Például: „Sorozás végett Karcagon lévén: ott sorozás alatti Karcagi iljoncok által agyon verettetett. Karcagon el is temettetett. Helybeni végtisztessége tartatott, márc. 28. (1858.)” Az öngyilkos ember végtisztességtétele - a szájhagyományt alátámasztóan - prédikációval vagy énekszóval történt. Ha a haláleset vagy a temetés időpontjában a községre nézve nevezetes esemény történt, arról is hírt ad az anyakönyv. így értesülünk az új temető megnyitásáról az oda elsőként nyugalomra helyezett halott adataival együtt 1782 pünkösd havában. A fiúiskola rektorának temetése napján ez a szöveg íródott be az anyakönyvbe: „NB. Ez temettetett leg elsőben az Új Temetőben, melly vagyon a Nagy Völgyit, partyán a Karczagra menő út mellett. Melly Temetőt könyörgés által fel szentelt T. T. Csete Mihály uram az Abádi Rf. Sz. Eklésiának Prédikátora és a Nagy Kunsági V. Tractust Senióra die 10’ maii 1782. amelly nap temetődön el a meg hóit.” (Ez a temető lett a későbbi Keleti vagy Kolera vagy Cigány Temető.) Bekerült az anyakönyvbe az 1848-as szabadságharcról való megemlékezés is, amikor egy, a verbászi táborban meghalt s idegenben eltemetett nemzetőr emlékére Kunhegyesen a végtisztességtételt megtartották: „Helybeli lakos Tar István fiának Imrének haláláról ki a Nemzetőrökkel mint nemzetőr Július 17én elment és a verbászi táborban szerencsétlenül megsebesíttetvén meghalt.”6 A következő munka a város népi hagyományairól készült.7 Mivel a halotti anyakönyvek a betegségeket a 19. század közepéig nem a hivatalos latin szakkifejezésekkel jelölik, így az egyes betegségek magyar nyelvű megnevezései is számos tanulsággal szolgáltak. A betegség-elnevezések alapján szóbeli gyűjtést végeztem. így kiderült, hogy a 18- 19. századi betegségnevek közül melyekre emlékeznek a község legidősebb lakói, s az egyes betegségeknek milyen gyógymódját tudják felidézni az 1900-as évek elejéről. Az adatok tanulságai: a kunhegyesi betegségnevek és a népi gyógyászat hagyományai hasonlóságot mutatnak a Pax Corporis anyagával. Az anyakönyvek üres, illetőleg utolsó lapjain különféle témakörű bejegyzések vannak. Az 1738-tól vezetett házassági anyakönyvek utolsó lapjain találhatók az 1754-től feljegyzett fegyelmi esetek. Illyés Endre megállapításait ezek is igazolják. Az 1711-1780-ig terjedő időszakról szólva ezeket írja: „Még mindig jellemző vonása tudott maradni egyházunknak a fegyelmezés munkája, a gyülekezet tisztaságára, szentségére való törekvés, [1780-tól pedig] kezd jelentkezni erősebben és nyíltabban egyházunkban a felvilágosodás, a racionalizmus ernyesztő kovásza.”8 A vétségek évi 3-19 száma a kunhegyesi anyakönyvben az 1790-es évektől egyre csökken, a bejegyzések mind szűkszavúbbakká válnak. Az 1853-66-os anyakönyvben pedig már a „Bűnbánó személyek névsora” cím alatt egyáltalán nem szerepel bűnelkövetés. Néhány hivatalos jogi ügy, illetőleg válóper leírása található csupán. Az 1756-os évben még több mint 40 személy neve került az Excommunicaltattak illetve Absolualtattak rovatba. 1768-tól kezdve az elkövetők neve és a vétkek megjelölése mellé gyakran bibliai igeszakaszt is beírt a lelkipásztor. Például az igen gyakori káromkodásért, szitkozódásért mellett ilyen részletezések találhatók: 6 Dienes Erzsébet: Adatok Kunhegyes népi hagyományaihoz. In: Tanulmányok a 700 éves Kunhegyesről. Kunhegyes, 1989. 80-90. p. 7 Dienes Erzsébet: A népi gyógymódok emlékei Kunhegyesen. In: Jubileumi tudományos ülés ajászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján. Szolnok, 1989. 170-190. p. 8 Illyés, 1941. 68. p.
