Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Latorcai Csaba: Katolikus főpapok munkája az országgyűlés felsőházában 1927-től a Bethlen-kormány bukásáig
Latorcai Csaba: Katolikus főpapok munkája... 125 oszlottak, kétkamarás országgyűlést támogatók, illetve ellenzők táborára. Ld. Benedek S: idézett cikkét, melyben rámutat arra, hogy a kétkamarás rendszer nem lehet elvi ellentétben a demokráciával, példaként Kossuthot és Irányit hozza fel, akik támogatták a kétkamarás rendszert. Kérdés számára, hogy a főrendiházat kell-e átszervezve újraszervezni, vagy a második kamara szenátus legyen. Álláspontja szerint a törvényhozás második kamarájában mindenféleképpen biztosítani kell a főnemesség és az egyházak arányos képviseletét. Alátámasztásul Deák 1873. június 28-án a képviselőházban elmondott beszédét hozza. Rassay György: A főrendiház reformja. In: Magyar Helikon, 1920. Az arisztokratáknak szerinte csak kis arányban kellene részt venni a második kamara munkájában. 1921. július 20-án a kormány a nemzetgyűlés elé terjesztett egy, a felsőházról szóló törvényjavaslatot, amit az ellenzék élesen bírált, mondván, nincs most rá szükség. Ld. Országgyűlési Napló, A nemzetgyűlés 233. ülése 1921. július hó 20-án, szerdán. A törvényjavaslat vitájára végül a nemzetgyűlés 1922-es feloszlatása miatt nem kerülhetett sor. A jogászok álláspontjukat így különböző tanulmányokban tették közzé. Concha Győző: A főrendiházi reformjavaslatok. In: Jogállam, 1921. Nem ért egyet azzal, hogy a főrendek csak delegálhatnak maguk közül tagot, úgy véli az 1885-ben bevezetett cenzus jobb módszer a képviseletre. Egyetért a javaslatnak azzal a részével, hogy a törvényhatóságok is delegálhatnak tagot, ám azt ellenzi, hogy a törvényhatóságok küldötteinek száma megegyezzék a főrendek képviselőinek számával. Az 1926-ban elfogadott javaslat szerint az arisztokraták képviselete végül kevesebb lett, mint a törvényhatóságok által delegált felsőházi tagok létszáma. Ld. Benedek S.: A felsőház. In: Jogállam, 1927. 68. p. A javaslatról ld. még: Tunyogi Szűcs K.: A felsőház-javaslat. In: Magyar Jogi Szemle, 1921.; Nagy M.: Kell-e nekünk főrendiház. In: Magyar Elet, 1923. 5. sz. (Feltétlenül szükségesnek tartja a főrendiház megreformálását és visszaállítását. Véleménye szerint a kétkamarás parlamenti rendszer a demokráciák jellemzője, az egykamarás pedig a forradalmi állapotoké. Ezért sürgeti a második kamara felállítását.) Nagy M.: Milyen legyen az új főrendiház. In: Magyar Élet, 1923. 6. sz. (Javaslatot tesz bizonyos szervezési kérdésekre is. Támadja Concha Győző elképzeléseit, és támogatja a kormány felsőház-javaslatát.) A viták újbóli fellángolása 1925. március 6. utánra tehető. Ezen a napon nyújtotta be a kormány immár átdolgozva újra a felsőház felállításáról szóló törvényjavaslatot. Az ellenzék csakúgy mint 1921-ben szükségtelennek tartotta az intézkedést, és azzal vádolta Bethlen István miniszterelnököt, hogy nem akar változtatni az 1925/26. tc-en, mely a választójogot szabályozza. E törvény hatályba lépésével a választójog az összlakosság tekintetében 40%-ról 28%-ra, míg a 24 év feletti lakosság esetében 75%-ról 58%-ra esett vissza. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp.,... 223. p.; Simontsits E.: A titkos választójog és a felsőház reformja. 27. p.; Zsedényi Béla: A magyar alkotmányjog fejlődése 1918-tól 1938-ig. Miskolc, 1939. 8. p.; Országgyűlési Napló, A nemzetgyűlés 1925. évi március 6-án tartott üléséről.; Ferdinandy L.: Az országgyűlés reformja és az ideiglenes alkotmány. In: Magyar Kultúra, 1925. (Az alkotmányosság és jogfolytonosság oldaláról közelíti meg a felsőház felállításának kérdését.) Ld. még: Egyed I.: A felsőház felállítása. In: Magyar Kultúra, 1925. (Teljes mértékben támogatja a kormány javaslatát.) Zsedényi Béla: A felsőház-javaslat. In: Magyar Jövő, Miskolc, 1925.; Uö: A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház főtisztviselőinek részvétele az országgyűlés felsőházában. Miskolc, 1925.; Mósa J.: A parlament reformja. In: Budapesti Szemle, 1926. ápr. (Támogatja a vármegyei küldöttek intézményét.); Térfy Gy.: Az Országgyűlés felsőháza. 2. A következő intézmények voltak jogosultak felsőházi tag választására: Országos Mezőgazdasági Kamara: 6 tag, Kereskedelmi és Iparkamarák: 6 tag, Ügyvédi Kamarák: 2 tag, Királyi Közjegyzői Kamarák: 1 tag, Mérnöki Kamarák: 2 tag, Vitézi Rend: 1 tag, Magyar Tudományos Akadémia: 3 tag, Pázmány Péter Tudományegyetem karonként: 1-1 tag, többi egyetem egyetemenként: 1 tag, József Műegyetem: 2 tag, Országos Magyar Gyűjteményegyetem 1 tag, Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola 1 tag, Budapesti Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola: 1 tag, gazdasági akadémiák együttesen: 1 tag, Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola: 1 tag. Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola: 1 tag, Budapesti Áru- és Értéktőzsde: 1 tag és amely szervezetek törvényben felhatalmazást kapnak erre. 3. Az 1927-es állapot szerint hivatal és méltóság alapján 52, választott arisztokrata 38 (+ 4 Habsburg), törvényhatóságok részéről 76, szervezetek és intézmények részéről 38, az államfő által kine
