Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Gergely: A somogyvári bencés apátság alapítása és francia kapcsolatai
Kiss Gergely: A somogyvári bencés apátság 55 amennyiben ez lehetséges — hogyan határozzuk meg az ismeretek konkrét forrását. Erre vonatkozólag pusztán annyit jegyezhetünk meg, hogy az előbb (1071—1081 között) talán veszprémi püspökként szereplő,47 utóbb Lengyelországban feltűnő Franco személye mindenképpen gyanút keltő. Komoly kapcsolata kellett legyen Saint-Gilles-lel, hiszen úgy tűnik, hogy Wladislav Hermann és Judit éppen az ő biztatására fordultak szent Egyedhez és monostorához.48 További problémát jelent, hogy itt a Poloniensis episcopus kitétel szerepel a Franco név mellett, azaz az sem elképzelhetetlen — bár nem valószínű —, hogy két Franco nevű személyről van szó. Füssy másik, Clunyvel kapcsolatos felvetését már nehézkesebbnek ítéljük. Annyi biztosra vehető, hogy Cluny ismeretének volt hagyománya Magyarországon. Ez azonban véleményem szerint önmagában még kevés ok arra, hogy a somogyvári alapításban meghatározó szerepet tulajdonítsunk neki. Annál is kevésbé valószínű ez, mivel egy ilyen szoros kötelék megléte esetén inkább Cluny megadományozása volna várható. Mindennek ellentmondani látszik az is, hogy a Füssy által felvázolt kijelölési folyamat feltételezi Cluny és Saint-Güles harmonikus kapcsolatát. Ez azonban az adott időszakban nem állt fenn, hiszen — mint láttuk — Saint-Gilles 1066. évi átadása után egészen 1162-ig hat alkalommal tört ki nézeteltérés közöttük Saint-Gilles saját korábbi privüégiumai, illetve Cluny kongregáció-szervezési törekvései miatt. Következésképp nem valószínű, hogy Cluny úgymond tovább erősítené a Cluny szemszögéből „renitens” monostor, Saint-Gilles pozícióit. Végül maga az a tény is gyengítőleg hat Cluny szerepvállalására, hogy a somogyvári alapításra közvetlenül vagy közvetve utaló forrásokban Cluny nem szerepel. Legújabban Neumann Tibor abból indult ki, hogy Szent Egyed kiválasztása nem politikai kérdés, az alapítás mögött mélyebb vallási indítékok húzódtak meg. Füssy nyomán szintén a lengyel közvetítés eshetőségét tartotta valószínűnek.49 A legfontosabb motívum a vétkek miatti isteni büntetés eredményeképpen bekövetkező gyermektelenség lehetett, amelyet I. László éppen a lengyel példa alapján kívánt, Szent Egyed megadományozása (a somogyvári alapítás) útján elhárítani. Neumann azt is feltette, hogy a kapcsolatfelvétel már 1091 előtt megtörtént, miként arra a montecassinói apáthoz írt levél szövege is utal, mivel a fiúgyermek hiánya László Adelheiddel 1078-ban köttetett há47 ENGEL PÁL - KOSZTA LÁSZLÓ: A veszprémi püspökség püspökei. In: Korai Magyar Történeti Lexikon. 9—14. század. Bp., 1994. (továbbiakban: KMTL.) 728. p. 48 WINZER, ULRICH: S. Gilles. Studien zum Rechtsstatus und Beziehungsnetz einer Abtei im Spiegel ihrer Memorialüberlieferung. Münstersche Mittelalter-Schriften. München, 1988. (továbbiakban: WINZER, 1988.) 369. p.; DAVID, 1939. 218-219. p. 49 NEUMANN, 1999. 8-12. p.