Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Gergely: A somogyvári bencés apátság alapítása és francia kapcsolatai
Kiss Gergely: A somogyvári bencés apátság 49 s rajta keresztül az apát (ti. Odesirius) is üzenhet ha akar.25 Úgy véljük az itt név nélkül szereplő legátus azonos lehetett Teuzo presbiter-kardinálissal. Nem tudjuk biztosan, így csak feltételezhetjük, hogy a monte- cassinoi apát közvetítőként szerepet játszhatott ebben az ügyben.26 Azt is meg kell jegyeznünk azonban, hogy a dél-franciaországi apátság, az anyakolostor kiválasztása nem I. László külpolitikai törekvéseivel, hanem más okokkal magyarázható, amelyre később térünk majd ki. A kérdés most már az, hogy ha a fenti feltevés helytálló, milyen eredménnyel járt e nézetkülönbség elegyengetésére tett kísérlet. A válasz egyértelműen negatív. László király ugyanis nem volt hajlandó lemondani önálló horvátországi hódításáról, s ezzel végérvényesen felbontotta a pápai hűbért. Tehette mindezt azért, mert nem álltak vele szemben kényszerítő körülményként Salamon állandó ellenségeskedései, a királyi hatalom visszaszerzésére tett kísérletei. Lényegében ugyanis ez határozta meg László külpolitikai orientációját, ezért kellett, szükségből, a császári támogatást maga mögött tudó Salamonnal szemben a pápát és annak németországi szövetségeseit támogatnia. Amint e kötöttség alól — Salamon halálával — felszabadult, úgy „dolgozta ki” László saját külpolitikai elképzeléseit, amelybe immár előnyösebb helyre került a császársággal folytatott viszony, azaz megteremtődött a kibékülés, sőt a szövetségkötés lehetősége is.27 A harmadik kérdés abban áll, hogy milyen forrásból, milyen csatornákon keresztül szerezett tudomást László Saint-Gilles monostoráról. Érdekes lehet e tekintetben az anyakolostor, Saint-Gilles du Gard korabeli szerepének, jelentőségének ismertetése. SainbGilles monostora jelentős szerepet játszott a pápai diplomáciában, az első keresztes hadjárat előkészítésében, illetve igen fontos állomást képezett a 11. században a compostelai zarándoklatokban. Hozzá kell tennünk, hogy az első elem a jelen vizsgálat szempontjából nem perdöntő jelentőségű, hiszen a keresztes hadjárat megindítását előké25 „Porro si neutra ad presens agere possis, saltim per legatum, quem papa mihi mit tet, quod ac quomodo velis, rescribe” Uo. 26 Fraknói Vilmos véleménye szerint László kapcsolatot akart kiépíteni I. Roger szicíliai normann királlyal, s ezügyben közvetített volna a montecassinoi apát, Odesirius, legatus útján tudatva az esetleges eredményt Lászlóval. Fraknói itt megelőlegezi a Kálmán korában házassággal is megerősített normann—magyar kapcsolatot. FRAKNÓI, 1901. 11. p. 27 Erre utal, hogy I. László 1091 végén, legkésőbb 1092 elején találkozott és megegyezett a német-római császárral. MAKK, 1990. 207—208. p. További fontos adalék az is, hogy II. Orbán pápa később, 1096-ban, Kálmánhoz intézett levelében úgy jellemezte I. László uralkodásának végét, hogy „Inter has diabolice persecutionis procellas iám diu regnum tuum ab Apostolice Sedis obedientia desivit et erroris huius principibus ac ministris deditum per latioris vie devia seductum est. ” DHA 318. p. (nr. 109) Ez egyet jelent azzal, hogy László szakított a (reform)pápasággal.
