Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Gergely: A somogyvári bencés apátság alapítása és francia kapcsolatai
Kiss Gergely: A somogyvári bencés apátság 45 2. hogyan függ(het) ez össze I. László király külpolitikai (és nyilvánvalóan egyházpolitikai) törekvéseivel, 3. végül miért éppen a Rhóne-völgyi Saint-Gilles-t választotta ki I. László király. E három kérdés tekintetében rendre a következő nehézségek merültek fel: a) A somogyvári alapítást rögzítő oklevél, az ún. somogyvári alapítólevél eredetiben nem maradt meg, csupán 12. századi másolata létezik. b) Arra a kérdésre, hogy mi lehetett az oka és célja a somogyvári alapításnak, nehéz felelni, hiszen erre vonatkozólag közvetlen forrásunk gyakorlatilag alig akad. Itt tehát merőben kombinatív elképzelésekre vagyunk utalva, de ezzel csak hozzávetőleges pontossággal közelíthetjük meg a valóságot. c) Ugyanez mondható el a harmadik legfontosabb kérdés kapcsán is, hiszen László király Saint-Gilles-re vonatkozó ismereteinek közvetítő csatornái tekintetében szintén alapvető forráshiány tapasztalható. Baumgarten megállapításai nyomán az első nehézség eloszlani látszik. Észrevételei a következők: 1. Az „alapítólevél” másolatát rögzítő Bibliothéque Nationale Ms Lat. 11018. sz. 687—70. kézirat két oklevél, melyet a 12. századi másoló egybemásolt, de bekezdéssel választott el. Az első maga az alapító- levél, a második a szerzetesi eskü (az „Ego frater ille” kezdetű rész), amelynek hitelessége vitán felül áll.8 2. Valószínűtlen, hogy az állítólag elveszett eredeti alapítólevél helyett egy jogérvénnyel nem rendelkező feljegyzést másoltak a chartulariumba.9 II. Paszkál megerősítő bullája szabatosabban, de ezen oklevél alapján fogalmazza meg sajátját, az immunitásról szóló részt szó szerint átveszi. Az eredeti valószínűleg Odilo, saint-gilles-i apátnál maradt10 3. Az oklevél notitia, nem a király adta ki: ún sola traditio adománytétel, azaz érdekelt fél ratta az oklevelet. Stílusa, jogi nyelvezete alapján dél-franciaországi okleveles gyakorlatra mutat. Az érdekelt, Odilo saint-gilles-i apát Írathatta az oklevelet, a hitelesítés külső jegyeivel esetleg utólag láthatta el, mert csak így fogadhatta el utóbb a pápai kancellária. Az is elképzelhető — írja Baumgarten —, hogy 8 BAUMGARTEN, 1906. 391-392. p. 9 BAUMGARTEN, 1906. 393. p. 10 BAUMGARTEN, 1906. 395. p., 1. sz. jegyz.
