Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - FORRÁSKÖZLÉS - Nagy Kornél: II. Aristakes kat’olikos enciklikája 1475-ből
Egyháztörténeti Szemle 11/2 (2001) 113 pot el is űzte onnan.23 Ezen túlmenően Zak’aria Sargist püspökké szentelte föl, majd azután kinevezte helyettesének is. Ezek az események Ormaneant arra következtetésre engedték jutni, hogy a két főpapnak mindenképpen össze kellett játszania Szent Gergely ereklyének ellopásában, illetve az egyházfői szék megszerzésében. S itt Sargis vardapet inkább Zak’aria embereként működhetett közre, sem mint potenciális jelöltként az egyházfői trónra.24 Négy 1460-ból származó kéziratos kolofon is azt igazolja, hogy Zak’aria került Edzmiacin trónjára még ugyanabban az évben.25 Azonban Zak’aria „regnálása” rövid életűnek bizonyult: mivel a következő esztendőben egy bizonyos Haszan Ali türkmén fejedelem sikkasztás miatt súlyos börtönbüntetéssel fenyegette meg, ezért titokban Edzmiacinból Alt’amarba menekült, magával véve Szent Gergely ereklyéit.26 III. Zak’aria menekülése után X. Grigort és Aristakest visszahelyezték hivatalába, hasonlóképpen jártak el Aristakes esetében is. X. Grigor halála után Ormanean szerint 1465 végén történhetett,27 Aristakes helyettest választották meg egyházfővé. Ezt a szokatlan intézkedést, ami által az elhunyt egyházfőt helyettese követte az egyházfői hivatalban, Ormanean erősen vitatja, mivel a választást jóvá kellett hagyatni az örmény szinódussal is.28 Tekintettel azonban a 15. századi Örményország bonyolult politikai helyzetére kész tényként kellett elfogadniuk ezt a lépést: annak ellenére, hogy az ilyesfajta egyházfő választás ellenkezett az örmény kánonjoggal. Aristakes is arra kényszerült, hogy megszakítsa rövid időre „uralkodását”, amikor IV. Step’anos alt’amari kat’olikosznak sikerült bitorolnia az egyházfői hivatalt Dzihansah fejedelem hathatós támogatásával. Azonban III. Zak’áriához hasonlóan hamarosan neki is vissza kellett menekülnie Alt’amarba: legfőbb támogatója, Dzihansah ugyanis 1468-ban vereséget szenvedett Uzun Hassantól, az Aq-qoyunlu törzsszövetség vezetőjétől.29 Ormanean ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy Aristakes kat’olikos, aki újra átvette a hivatal irányítását IV. Step’anos elmenekülése után, 1469-ben elhunyt. (Enciklikája 1475-ből származik!30) Ar’ak’el Dawrizec’i kronológiája X. Grigor és II. (III.) Aristakes uralkodásáról vonatkozóan nem szolgál pontos adatokkal; C’amceanc’ véleménye szerint Aristakes négy esztendőn át gyakorolta az egyház23 C'AMC'EANC, 1786. 503-505. p.; XaC’IKEAN. 1955-1967. I. 172-173. p. 24 Ormanean, i960, para. 1490. 25 XAC’IKEAN, 1955-1967. II. 139., 140., 143., 148. p. 26 XAC’IKEAN, 1955-1967. 175-177., 178. p. 27 ORMANEAN, 1960. para. 1496. 28 ORMANEAN, 1960. para. 1500. 29 ORMANEAN, 1960. para. 1501.; XAÓ’IKEAN, 1955-1967. II. 257. p. 30 Ormanean, i960, para. 1503.