Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sarnyai Csaba Máté - Lakatos Andor: Megjegyzések egy készülő forráskiadvány margójára
98 Egyháztörténeti Szemle II/2 (2001) nik, hogy nézetei miatt már ekkor konfliktusba került elöljárójával — nem a perszonális anyagban, hanem az egyházkormányzati iratok Synodalia 1848 dobozában található. A korábban említett konkrét történéseken elsődlegesen a hadi eseményeket,16 vagy a forradalom leverésének az egyházmegye klerikusait összességében érintő következményeit értjük. Az utóbbi tárgy részben átfedi a papi sorsokat tárgyaló második rész témáját. A külön választás oka kettős. Egyrészt, hogy az itt közölt levelek általánosan mutatják be ezt a témát,17 másrészt pedig, a levéltári helyük is máshol van az egyházkormányzati iratok Politica 1848/49. sorozatában. Itt kívánunk még utalni arra, hogy az egyes tematikus egységeknél, a dokumentumok hiánya miatti hiátusokat, amennyiben ez lehetséges volt, igyekeztünk az érseki hivatal jegyzőkönyveinek (Protocollumok) 1848 és 1849-es kötetei alapján kiegészíteni. A második rész fontos válogatási szempontja volt, hogy érzékeltessük az eseményekben részt vevő egyházi személyek jelentős számát. Azzal a döntéssel azonban, hogy minél több érintett személytől igyekeztünk közölni iratot, le kellett mondanunk arról, hogy az akták szintjén végigkövessük az egyes életutakat. A dokumentumok tehát ennek megfelelően időrendben, és nem személyenként kerülnek bemutatásra. Az egyes személyek kapcsán futó gondolatmenetek teljesség igényének rövid összefoglaló életutak írásával, illetve a személyekhez köthető dokumentumok jegyzetelésével, mutatózásával igyekeztünk eleget tenni. A történtek emberi oldalát szerettük volna minél gazdagabban, sokoldalúbban érzékeltetni, ennek megfelelően húsznál több érintett személy vizsgálati anyagából kerültek közlésre iratok, az „érintett papok” száma azonban természetesen ennél is több volt. A szélesebb olvasó közönségre való tekintettel a források válogatásának egyik szempontja lett a nyelv is. Az első részben az egyes tárgykörökhöz igyekeztünk lehetőség szerint olyan példákat hozni, amelyekre vonatkozó iratanyag többsége magyar nyelvű, de természetesen az ügy menetéhez tartozó latin kútfőket is közöljük. A második részben a nyelvi szempont ugyancsak fontos volt, de a papi sorsokra vonatkozó magyar nyelvű források terén valóban a teljességre törekedtünk. Elmondható, hogy a perszonális iratok 1848—49-re vonatkoaz érsek viszontválasza és újbóli intése (Kalocsa, 1848. november 16.); Sörös Imre reagálása az utóbbi levelére (Kalocsa, 1849. január 13.) 16 A szerb lázadásokról: Mihálovics Antal ósziváci plébános levele a kalocsai érseki szentszéknek (Szivac, 1849. január 17., másolat; ill. Dusnok, 1849. március 4., tisztázat); utóbbi válasza: Protocollum 1848/257. 17 Körlevél a katonai pályára lépett egyházi személyekről (Kalocsa, 1849. augusztus 30.); vagy Nádasdy tisztázása a gyanú alól, hogy a forradalomban részt vett. (Bécs, 1849. október 28.)
