Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)

2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Balogh Judit: A székely nemesség és a vallási hovatartozás kérdése

Balogh Judit: A székely nemesség és a vallási hovatartozás kérdése 89

vallás, a székelyek között is, sőt nemcsak az unitarizmus, de a szombatosság csírái is viszonylag korán megjelentek. Ez a folyamat sokkal erőteljesebben megosztotta az erdélyi protestantizmust, mint az a többi magyarok lakta vidéken történt. Ezért már kezdettől nem egységesen, hanem nagyon is polarizáltán jelentkezett a reformáció Erdélyben és a Székelyföldön is, ahol jelentős volt a ferences hatás a 16. század elején.7 A kolostorok közül több a reformáció hatása alá került, mint például a marosvásárhelyi vagy a fehéregyházai, ám Csíksom- lyón és Bákóban megmaradtak a szerzetesek még az 1588-as katolikus-ellenes törvény után is.8 A csíki szerzetesek jártak át Udvarhelyszékre is, aminek a következtében Székelyudvarhelyen a fejedelemség idején nagyjából 50-50% let a katolikusok és a reformátusok aránya. Marosvásárhelyen is sokáig megmaradt a katolikus túlsúly, hiszen 1552-ben még több katolikus volt a városi tanácsban, így a városi bíró az evangélikus lelkészt a városból kiűzte.9 Az evangélikusság panaszára az országgyűlés Andrássi Márton és Daczó Pál székely nemeseket, fejedelmi biztosokat küldte a békesség megteremtésére,10 11 és ők olyan jól dolgoztak, hogy 1559-ben már Marosvásárhelyen tartották azt a zsinatot, amely kálvini szellemű úrvacsoratant és hitvallást fogadott el.11 A reformáció általánosabb székelyföldi adaptálása azonban viszonylag késői évekre, 1570 körüli időre tehető.12 Ekkor elég széles körben népszerű volt az új tanítás, mert még Lázár András, csíki főkapitány, Bethlen Gábor nevelőapja is protestánssá lett egy időre, négy plébániát elpusztított, igaz, hogy a családból nem követték.13 Később ő is rekatolizált és az általa tönkretett plébániákat helyreállíttatta.14 A Báthoryak kora azonban egy kisebb rekatolizációs folyamatot indított el, különösen a Székelyföld területén. A Báthory Zsigmond által kinevezett Mindszenti Benedek főkapitány erőszakos eszközökkel is igyekezett visszatéríteni a népet a katolicizmus oldalára,15 az 1584-től szintén jelen lévő jezsuita hittérítők pedig a templomokat népesítették be.

7 BOROS Fortunát: Ferencrendiek a Székelyföldön. In.: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929. (továbbiakban: BOROS, 1929.) 74—78. p.

8 Boros, 1929. 79. p.

9 POKOLY, 1904. 77. p.

10 SZILÁGYI SÁNDOR (szerk.): Erdélyi országgyűlési emlékek. Szerk. Szilágyi Sándor. I—XXI. Bp., 1875—1898. (továbbiakban: EOE.) I. köt. 411. p.

11 POKOLY, 1904. 125. p.

12 POKOLY, 1904. 175. p.

13 POKOLY, 1904. 176. p.

14 BÍRÓ VENCEL: Báthoriak kora, az erdélyi katolicizmus múltja és jelene. Dicsőszentmárton, 1925. (továbbiakban: BÍRÓ, 1925.) 90. p.

15 BÍRÓ, 1925. 292. p.