Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Balogh Judit: A székely nemesség és a vallási hovatartozás kérdése
90 Egyháztörténeti Szemle II/2 (2001) Az erőszakos rekatolizáció is minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a székelyek közül sokan katolikussá lettek, de Csík-, Gyergyó- és Kászonszéket kivéve mindenhol meggyökeresedett a protestantizmus. Érdekes viszont, hogy a székely nemesség vezetői akkor is katolikusok maradtak, hogyha falvaik lakói reformátusok voltak, vagy ha református fejedelmek kerültek Erdély élére. A nagy katolikus Apor Péter úgy emlékezett vissza a 17. század éveire, hogy „úgy vagyon, hogy az kálvinista fejedelmek idejében is némelykor négy katolikus tanácsúr is megvolt...”16 Apor szerint sokan akkor is megmaradtak katolikusnak, ha csak a saját kastélyukban építhettek kápolnát maguknak.17 Más családok, mint például a Damokosok a háromszéki Alcsernáton- ban viszont protestánssá lettek. A Daczó, a Mikó és a Damokos családok mellett azonban jobbára olyan nagy székely nemesi családokat találunk, akik mindvégig megőrizték a ragaszkodásukat a katolikus egyházhoz. Mind a Lázárok, mind az Aporok, Kálnokiak, Mikesek vagy Tholdalagiak, csakúgy mint az Imecs vagy a Kornis, Béldi vagy Petky családok, katolikusok maradtak. Érdekes módon Bethlen Gábor fejedelemségének korából kevesebb dokumentuma maradt ránk a székely nemesek öntudatos vallásosságának. A források többsége inkább a Rákócziak korából vagy a későbbi időkből származik. Ebből a korból maradtak fenn emlékek arról, hogy például a csíksomlyói kolostort a székely nemesek támogatásából építették újjá az 1661-es török pusztítás után, amikor az adakozók között volt gróf Csáky Lászlóné Kálnoki Katalin és Mikes Kelemen háromszéki főkapitány, aki a Szent Mihály kápolnában oltárt állíttatott. A kápolnát még Mikes Mihály restaurál- tatta, majd pedig Mikes Kelemen fejezte be 1670-ben. Tíz év múlva Kálnoki Istvánné Béldi Anna emeltetett ugyanott tornyot, és Henter Ferenc csíki főkirálybíró építtetett át egy oltárt. Gyergyószárhegyen a Lázár család öt kápolnát állíttatott, és Lázár István 1642-ben hívott oda egy magyarországi ferences szerzetest.18 A székelyföldi kolostorok éppen a 17. század közepén kezdtek fellendülni, a bosnyák szerzeteseknek Tholdalagy Mihály és neje, Mihálcz Erzsébet vásárolt telket Mikházán, ekkor létesítettek ugyanitt elemi iskolát, amelyet grammatikai osztályokkal egészítettek ki és a vidéki nemesek gyermekei számára internátust is építettek, amelynek a fenntartásához a szék is 16 APOR PÉTER: Matamorphosis transilvaniae. Bukarest, 1978. (továbbiakban: APOR, 1978.) 147. p. 17 „Amaz nagy hírű, igaz katolikus nagyúr, báró Kornis Gáspár Szentbenedek nevű falujában megépítteté az templomot: nézd meg, az maga falujában is eltiltók az templomtól, és kénytelenítették az maga kastélyában imádkozóhelyet, avagy kápolnát csináltatni.” APOR, 1978. 165. p. 18 Endes, 1938. 146-147. p.
