Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: Adatok a váci püspökség török kori történetéhez
Molnár Antal: Adatok a váci püspökség török kori történetélrez 69 eddig ismert források.26 27 28 Ezért is nagyon értékes a városban és az egyházmegyében egyházlátogatást végző helynek, Korompay Péter vallomása, aki ottjártakor mintegy 30—40 katolikussal találkozott (1670).27 A közelből származó és Vácott többször megfordult Mike 1682-ben pedig csupán egyetlen katolikus családról adott hírt. A katolikusok kis számát, majd szinte teljes eltűnését elsősorban a vallásgyakorlat lehetőségének hiányával magyarázhatjuk. Pongrácz püspök jelentéséből és a szakirodalomból is közismert tény, hogy a város egyetlen kereszténynek maradt temploma, a Szent Mihály templom a 17. század elejétől egészen a török uralom végéig a reformátusok kezén volt.28 Ezért is meglepő, hogy szinte valamennyi, a váci templomokról nyilatkozó tanúvallomás a székesegyházat nevezi meg a reformátusok templomaként,29 holott azt még a város első török foglalásakor dzsámivá alakítottak át, és nyilvánvalóan a második török uralom idején sem kapták vissza a keresztények.30 A kettőségre magyarázatul szolgálhat, hogy a kortársak tudatában az impozáns egykori német városi Szent Mihály plébániatemplom és a használaton kívüli, romos székesegyház összemosódott.31 A tanúk egyöntetűen úgy tudták, hogy a városban a katolikusoknak semmiféle vallásgyakorlatra sincsen lehetőségük, míg a reformátusoknak templomuk és iskolájuk is volt Vácott. Korompay szerint a székesegyház közepes nagyságú és átlagos építésű templom, amelyet a reformátusok használtak, és 1670- ben már felújításra szorult. Hannula viszont ottjártakor úgy tapasztalta, hogy a reformátusok által iskolaként is használt templom jó állapotban volt, az egykori püspöki palotában pedig a török várparancsnok lakott. A visszafoglalás utáni helyzetet ismertető két tanú ismét a reformátusoktól elvett és székesegyházként berendezett Szent Mihály templomról vallott. Aichnger és Orsolini szerint a templom romos ál26 Szarka, 1948. 39-42. p. 27 Korompay 1653—1655 között volt a váci püspök helynöke, vizitációjának egyik eredménye a püspökség 1653. évi urbáriuma, amely egyháztörténeti szempontból is igen fontos adatokat tartalmaz. TR1NGL1, 1989. 124—138. p. 28 Mezősi, 1939. 32. p.; SZARKA, 1948. 28. p.; VARGA, 1997. 446. p.; Jakus, 1995. 13—14., 60—61. p. Vas Előd szerint a törökök a Szent Mihály templomból “Murteza pasa dzsámiját” építették ki, amelyet később “Janicsár dzsáminak” hívtak. 0 úgy tudja, hogy a reformátusok a Szentlélekről nevezett ispotály kápolnát használták. Állítását azonban nem bizonyítja, a korábbi irodalom ezzel ellentétes állásfoglalásával sem szembesíti. VASS, 1983. 110. p. 29 Kivételt mindössze Tomkó és Szelepcsényi vallomása jelenti, akik szerint a a székesegyházat a török lerombolta és köveit a vár megerősítéséhez használta fel. 30 MEZŐSI, 1939. 32. p.; SZARKA, 1948. 24-25. p.; VARGA, 1997. 445. p. 31 Mindennek szerves folytatásaként a visszafoglalás után mintegy félszázadon át a Szent Mihály templom szolgált püspöki székesegyházként, míg a középkori bazilikát a 18. század elején teljesen elbontották. SZARKA, 1948. 25. p.
