Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: Adatok a váci püspökség török kori történetéhez
70 Egyháztörténeti Szemle 11/2 (2001) lapotban volt, amelyet ideiglenesen helyreállítottak és a legszükségesebb felszerelésekkel látták el. A katolikusokat az 1690-es évek elején egy káplán gondozta, a templom mellett egy kis házat emeltek a püspök számára.32 A katolikus vallásgyakorlat, majd hívek nélkül maradt Vác helyett az egyházmegye központja a 17. század első harmadában a nógrádi vár lett. A váci püspököt az 1638. évi nagyszombati tartományi zsinat külön kötelezte, hogy Nógrádban tartsa székhelyét, vagy pedig a várban állandó helyettest alkalmazzon.33 A püspökök közül csupán Püsky és Tarnóczy nógrádi rezideálásáról tudunk, azonban Nógrád 1663. évi elestéig a püspöki helynökök folyamatosan működtek a várban.34 A tanúvallomások alapján egyértelműen kirajzolódik püspöki rezidencia Nógrádba történt átvitele, a tanúk nagyobbik része ezt a települést nevezte meg az egyházmegye második székhelyeként, ahol a püspöknek közepes méretű lakása volt, de csak az általános helynök lakott benne állandó jelleggel.35 A vallomások talán legfontosabb pontjai az egyházmegye plébániáinak és papjainak számát közlő mondatok. Ez annál is figyelemre méltóbb, mivel a hódoltsági processzusok esetében éppen az egyházmegyékről szóló részek a legelnagyoltabbak. A legkorábbi számszerű adatokat az 1659. évi jegyzőkönyvben találjuk. A tanúk közül Korompay az egyházmegye mintegy 1000 helységéből 80-at talált katolikus többségűnek, míg Hegyesi 60, Palánki pedig 70 településről állította, hogy katolikusok lakják. Legfontosabb plébániákként Bujákot és Pestet nevezték meg, Hegyesi szerint az itteni plébánosok viselik az esperesi tisztet is.36 Ugyancsak 80 katolikus népességű faluról tudott négy év32 Francesco Orsolini a következőket vallotta a városról és egyházi intézményeiről 1692-ben: “In gremio regni Hungáriáé est civitas residentiae episcopalis Vaccien- sis ad ripam Danubii, non habens speciem civitatis: non sunt ibi nisi paucissimae domus, quae de die in diem reparantur, familiae stabiles non sunt ibi forsan viginti, et in temporalibus subiacet regi Hungáriáé. Ista scio, quia transivi per illum locum, cum inservierim palatino Hungáriáé tanquam praefectus filiorum ipsius. ... Non sunt nisi duo parietes ecclesiae antiquae cathedralis, ubi est aliquod aptatum sacellum, sicuti vidi. ... Est ibi cappellanus exercens curam animarum et adest fons baptismalis, sicuti observavi. ... Non est aliud ibi nisi necessarium pro administrandis sacramentis a cappellano praefato, adest una campanula et coemeterium. ... Habet ibi episcopus habitaculum pro sola necessitate contiguum ecclesiae, quod vidi.” ASV Arch. Nunz. Vienna, Proc. Vescovi Nr. 257. 33 SZARKA, 1947. 30—31. p. A zsinati határozat hátterére: SZABADY BÉLA: Nagyfalvi Gergely váci püspök, zalavári apát (1576—1643). In: Pannonhalmi Szemle, 1932. 226-228. p. 34 Szarka, 1947. 22-23., 33. p. 35 Taplóczai kifejezetten a helynöktől szerezte az értesüléseit, aki a várbeli katolikusokat gondozta. 36 A Pest megyei és kisnógrádi esperesek aláírását Pongrácz püspök jelentésében is megtaláljuk. MEZŐSI, 1939. 48. p. A főesperesről Korompay is megemlékezett
