Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Petrőczi Éva: John Donne verses bejegyzése egy körmöcbányai diák album amicorumába
Petrőczi Éva: John Donne verses bejegyzése 53 pokig-hetekig készültek, számos egyéb elfoglaltsága miatt!) Angliába, Sir Robert Nantonnak. Ebben a beszámolóban már-már expressis verbis elhangzik Körmöcbánya neve. Mivel Donne haláláig állandó kapcsolatban, levelezésben állt Henry Wottonnal, s a lehetőségekhez képest gyakran találkoztak is, nem elképzelhetetlen, hogy a diplomata valóban beszélt barátjának erről a politikai-gazdaságpolitikai szempontból fontos városról: „Legutóbbi levelemben írtam arról, hogy Vacia (alias Waetsen [= Vác]), amely a Duna egyik, Gran [Esztergom] és Buda közti szigetén fekszik, a törökök kezére került, s ez biztosítja számukra (mint mondják [ti. Bécsben!]) az utat a bányavárosok, a királyság [ti. Magyarország] legvonzóbb célpontjai felé.”19 A Wotton-levelek sorából még egyet szeretnék kiemelni, azt, amelyet Sir Francis Baconnek, Verulam lordjának írt 1620. december 19—29 közt, V. Frigyes, a szerencsétlen sorsú téli király (I. Jakab veje) fehérhegyi veresége után: „Egyedül hagyom a színen a francia követet [...] aki közvetíteni akar a császár és Betlehem (sic!) Gábor között, akivel most, hogy magára maradt, nincs mit kezdenem.” Szó szerint: „Betlehem Gabor, with whom I have nothing to do, as he is now singled.”20 Ha már a téli királyt említettük, érdemes szót ejtenünk arról, hogy az 1619—20-as év — a Szent Pál székesegyház-béli kinevezést megelőző időszak — Németországban találja Donnet, ahol Doncaster earljének házi káplánjaként igyekszik segíteni a német hercegségek és az angol királyság szövetségét, s prédikált is Erzsébet és Frigyes előtt, akiknek esküvőjét egyébként 1613-ban valentine-be (Bálint napi versbe) oltott epithalamionnal köszöntötte.21 Donne 1619 májusa és 1620 decembere között ugyan elsősorban Heidelbergben tartózkodott, de nagyon valószínű, hogy — egyfajta protestáns ad fontes-zarándoklatként — Wittenbergbe, Luther és Me- lanchton városába is ellátogatott. így nem lehetetlen, hogy már ott, tanulóévei színhelyén találkozott Michael Corvinussszal, s a Londonban keletkezett kis üdvözlőverset már az ismeretség alkalmi megújításának tiszteletére írta. A kitüntetett érdeklődés oka lehetett továbbá az is, hogy történelmi balsorsunk édes hasznaként,22 részben a törökkel vívott folyamatos küzdelemnek, részben a 17. században támadásba lendült ellenreformációnak, részben az egyre árnyaltabb földrajzi szak19 SMITH, Logan PEARSALL: The Life and Letters of Sir Henry Wotton. Vol. II. Oxford, 1907. (továbbiakban: SMITH, 1907.) 197. p. 20 Smith, 1907. 206. p. 21 DONNE, 1950. 90-94. p. 22 Célzás Timothy Garton Ash tanulmánykötetének Shakespeare-től kölcsönzött címére: „Édes hasznokkal is szolgál a balsors...” ASH, TIMOTHY GARTON: A balsors édes hasznai. Bp., 1991.
