Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Petrőczi Éva: John Donne verses bejegyzése egy körmöcbányai diák album amicorumába
48 Egyháztörténeti Szemle II/2 (2001) A Donne-szakirodalomban, pontosabban annak jelentős részében, semmiféle további információt nem találtam Michael Corvinus személyére vonatkozólag. Ezek után a magyar, német és szlovák szakiroda- lomban igyekeztem további támpontokra bukkanni. Az első adathoz egy könyvtörténeti kiadvány jóvoltából jutottam, ez így hangzik: „1650-ben Michael Raab rektor veje megkérte a körmöcbányai városi tanácsot, hogy engedélyezze apósa könyvtárának használatát.”4 A dátum, a foglalkozás (rektor), az egykori peregrinusra utaló értékes, védett könyvgyűjtemény, s nem utolsó sorban a latinos Corvinussal azonosítható Raab név mind-mind arra utalt, hogy jó nyomon járok. Sejtésemet tovább erősítette a 17. századi körmöcbányai könyvállomány részletes elemzése ugyanebben a munkában, amelyből kitűnt: a szokványos teológiai anyag mellett meglepően sok szépirodalmi kiadványt forgattak a város literátus elméi, így Boccaccio, Petrarca, Janus Dous (a Sir Philip Sidneyhez számos verset író leideni humanista, Janus Dousa!), Martin Opitz és George Buchanan műveit.5 Ezek a könyvek arról tanúskodnak, hogy közismert gazdasági (bányászati és monetáris) tevékenysége mellett Körmöcbánya kultúrtörténeti szempontból is kitüntetett helynek számított. Viliam Cicaj könyvkultúra-történeti munkájának köszönhető az is, hogy a Donne-vers címzettjét sikerült teljes bizonyossággal azonosítanom. Pontosabban, nem is magának Cisajnak, hanem műve egyik legfontosabb adatszolgáltatójának, Pavol Krizkonak, aki a 19. század végén, a 20. század elején Körmöcbánya fáradhatatlan, magyarul, németül és szlovákul egyaránt sokat publikáló főlevéltárosa volt, egy Szilágyi Sándor-szerű jelenség (és kortárs!) — felvidéki kiadásban. Krizko mindmáig olyan autentikus forrásnak számít — elsősorban épp az iskolatörténet területén, hogy Körmöcbánya iskolatörténete 1527—1677-ig című munkáját 1975-ben modern kiadásban is megjelentették. Ebben a következők olvashatók a Michal Raabról szóló fejezetben: Az 1634-es évben két jelölt — Michael Krumm és az Illésházy ajánlásával jelentkező Adolf Lutzmann is megpróbálkozik azzal, hogy megszerezze a latin iskola rektori posztját. Fél esztendei rektor nélküliség után, 1635. március 9-én jelenti be a városbíró a harmadik, igazán ígéretes jelöltet, Michael Raabot. A fiatalember, aki diákként a Corvinus nevet vette fel, kiváló bizonyítványokkal rendelkezik, ráadásul a legrégibb körmöcbányai családok egyikének sarja. Apja, Andreas Raab vésnök. Michael Raab először Körmöcbányán, Petrus Leonard iskolájában, majd Wit- tenbergben tanult. Az 1625-ös év kezdetén hazatért, majd ugyanezen 4 VlLIAM CICAJ: Bányavárosi könyvkultúra a XVI,—XVII. században (Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya). Szeged, 1999. (továbbiakban: CICAJ, 1999.) 65. p. 5 Cicaj, 1999. 91. p.
