Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)

2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Sárai Szabó Katalin: Nőkép a református sajtó tükrében, 1867-1918

Sárai Szabó Katalin: Nőkép a református sajtó tükrében

13

nyugvást”17 A történelmi személyiségek közül a nőnevelés területén munkálkodók pl. Kalocsa Róza, Karacs Teréz, Zirzen Janka tevékenységét emelték ki. Természetesen a nagy református női eszménykép Lorántffy Zsuzsanna több ízben is megjelent, mint feleség, aki férjének hű társa, minden tevékenységében segítője (gazdaságtól politikáig, háborúig) Gondos anya, aki maga felügyelte gyermekei nevelését. Mint kitűnő gazdasszony, aki egyszerű háziasságával, maga vezette a háztartás ügyeit. Mély vallásossága, jótékonysága a szegények és az iskolák felé egyedülállóvá tették személyét. „Élete és példája egy eszményképpé magasztosult, hogy örökké ragyogjon a magyar nők előtt, buzdítva, intve őket az egyszerűség, háziasság, családiasság, vallásosság, jótékonyság és a hazaszeretet erényre.”18

Az anyai felelősség eszményét báró Vay Miklós édesanyja testesítette meg. „Anyja egyénisége, anyja lelke nyújtja a kulcsot a fiú megértéséhez, nemcsak, hanem képezte azokat az erőket s tényezőket, melyekből a fiú előállott. Ily anyának csak ily fia lehetett.”19 Gyermekei nevelést személyesen vezette a legmodernebb Pestalozzi-féle pedagógiai módszert alkalmazva, de emellett megvolt benne az a gondosság és szeretet, ami minden nevelés alapját jelenti.

Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett tragikus halála az egész nemzetet megrázta és minden folyóiratban megemlékeztek róla. Kultusza ritka jelenség, mivel egy a Habsburg-dinasztiához tartozó személynek nem pusztán hivatalosan teremtett, hanem társadalmilag támogatott kultuszát jelentette.20 Gerő András fejtegetése szerint Ferenc József mellett, akihez hűséges alattvalóként nem lehetett viszonyulni, mindenképpen választani kellett a Habsburg-házból valakit, akiről a magyarok iránti szeretetet lehetett feltételezni. Erzsébet megfelelt annak a képnek, amit a magyarok elvártak királyuktól: szerette a szabadságot, szerette a magyarokat és ennek több tanújelét is adta, pl. megtanult magyarul, magyar dajkát fogadott. Halála mindenképpen a róla alkotott kép kiteljesedését jelenthette anélkül, hogy szembesülni kellett volna a valósággal. A református lapok megemlékezésének stílusa tehát ezt az Erzsébetről kialakult társadalmi képet tükrözte így érthető, hogy egy Habsburg-házbeli, katolikus uralkodó, hogyan válhatott a református nők példaképévé. Jellemzéséül a következőket találjuk: őrző angyal, szeplőtlen lény, Napba öltözött asszony, Erzsébet nagyasszo17 KOVÁCS ALBERT: A nő szerepe a vallásos életben, tekintettel egyházunkra. In: Erdélyi Protestáns Lap, 1900. január 25., február 1., február 8. p.

18 KÖTSE ISTVÁN: Lorántfy Zsuzsánna. In: Sárospataki Lapok, 1901. március 11. p.

19 RÁCZ LAJOS: Báró Vay Miklós édes anyja. In: Sárospataki Lapok, 1894. június 25. 582. p.

20 Gerő ANDRÁS: Magyar polgárosodás. Bp., 1993. 379. p.