Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Velladics Márta: A szerzetes rendházak felszámolása II. József korában
10 Egyháztörténeti Szemle II/1 (2001) dezetlen maradt. Ezt talán a könyvtári katalógusok illusztrálják a legszemléletesebben: nem tisztázott — többek között — a katalógus nyelve, a szak- vagy betűrendes katalógus kérdése, a szerzők nevének formája, a névelővel kezdődő címek kezelése, valamint a könyvtár nagyságának megállapításához nélkülözhetetlen adatok, a kötet- és példányszám meghatározása.17 Az új instrukció értelmében az eddig ismert és ismertetett, idevonatkozó rendelkezések továbbra is érvényben maradtak (1. pont).18 A munka a császári döntés kihirdetésével, az eskütétellel, majd a kulcsok átvételével vette kezdetét (2. pont). A kolostori értékek őrzésére szolgáló helyiségek, illetve mobíliák, tárolók („Behältniß“) kulcsait az utolsó inventárium elkészültéig a biztos magánál tartotta, sőt, a biztonság érdekében további zárakkal látta el vagy lepecsételte azokat. Felnyitásukhoz legalább egy komisszárius jelenléte elengedhetetlen volt, aki felügyelte a tranzakciót és feljegyzést készített a kiemelt, elmozdított értékekről (3. pont). Ezt követően a biztosok lefoglalták a régi és új jegyzőkönyveket, számlákat, számlakönyveket, bevételi és kiadási naplókat, egyszóval minden a kolostor igazgatásához szükséges iratot, melyek alapvető fontosságúak voltak az intézmény pillanatnyi vagyoni állapotának feltárásához és feladatuk végrehajtásához. Ezekről jegyzéket írtak, melyet kötelesek voltak mellékelni a rendház felszámolása után készítendő jelentésükhöz (4. pont). Mindemellett a kolostor elöljárójának részletes kimutatást kellett összeállítania az éves bevételekről és kiadásokról — beleértve még a szétosztott alamizsnát is — melyet aláírásával hitelesített (37. pont). A gazdasági iratokba történő rövid bepillantás, gyors tájékozódás után a komisszáriusok elsőként pénztári revíziót végeztek. Az eljárásnál jelen volt az a szerzetes, aki a kasszát kezelte. Az előkerült pénzekről az érmék fajtáját is felsorolva készítettek összesítést. Ha a pénztárbályozásban található táblázat szerint. A két katalógus megtalálható: Egyetemi Könyvtár, Budapest. Kézirattár. (MSS): J 99.3. és J 99.18. 17 Például ha egy mű két példánnyal és két kötettel szerepel a leírásban, akkor a könyv ismeretének hiányában nem mindig állapítható meg, hogy egy eredetileg egy kötetes munka két példányáról, azaz összesen két kötetről vagy egy kétkötetes mű két példányáról, azaz négy kötetéről van-e szó. Hasonló következtetésekre jutott a horvátországi könyvtárakkal foglalkozó Éva Verona is. „So war z. B. die Unterscheidung von Exemplaren und Teilen unklar, weshalb die Aufhebungskommissäre in dieser Beziehung sehr verschieden vorgingen. Dadurch ist eine genaue zahlenmäßige Berechnung der angeführten Bücherbestände unmöglich gemacht.” VERONA, EVA: Die Aufhebung der kroatischen Klosterbibliotheken unter Josef II. In: Festschrift Josef Stummvoll. Wien, 1970. 439—449. p., 440. p. 18 A szabályozásnak ez a pontja az eddigi felszámolások során felmerült problémák, részletkérdések megoldására kiadott további, számtalan rendelkezésre is utal.