Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Felvilágosodás kori változások a Sárospataki Református Kollégiumban
Ugrai János: Felvilágosodás kori változások Sárospatakon 99 tan, földrajz, magyar és egyetemes történelem, magyar törvényismeret) tanítását. Az oktatás a rövid, konzervatív erők által uralt 1815 és 1818 közötti időszakot leszámítva, magyar nyelven folyt.21 A tanulmányi rend modernizálását a patakiak túlnyomó többsége tehát kedvezően fogadta, a levéltári források egyetlen komolyabb incidensről számolnak be: 1821 elején a szuperintendencia konzisztóriuma alapos vizsgálatot rendelt el a felsőbb classisok oktatói, a humaniorum professzorok ellen, mert azok az évek folyamán eltávolodtak az 1796-os normáktól.22 A tananyag korszerűsödése mellett némi módszertani fejlődés is tapasztalható. A kifejtő jellegű előadások és a memorizáló tanulás túlsúlya ugyan megmaradt, de a 19. század elején épült új előadótermek, a tankönyvek szaporodása, a Patakon már Comenius óta használatos szemléltetőeszközök, a havonta megtartott teológiai és filozófiai dispu- tációk, a collatio intézménye (tanulói önképzőkörök) és a tanmenet ciklikussága mindenképpen növelték az egyébként rendkívül száraz tananyag elsajátításának a hatékonyságát.23 A sárospataki kollégium élen járt a magyar nyelv iskolai meghonosításában. Szinyei Gerzson szomorúan állapítja meg, hogy még a 16— 17. század második felében is a magyarnál nagyobb becsnek örvendett a latin mellett a francia és a német nyelv is. De azt is jelzi, hogy az 1790-es években kibontakozó nemzeti mozgalom és közhangulat egyik nagyon fontos alakítója volt Zemplén és azon belül a pataki tanintézet.24 Ennek előzményei: 1777-től szerepelt a tanrendben a nemzeti történelem és földrajz, valamint a magyar nyelvű fogalmazás tanítása25, s a Magyar Hírmondó 1785. évi rövid tudósításában arról számol be örömmel, hogy a szigorú tiltás ellenére gyakran szólalnak meg magyarul a kollégiumi diákok.26 Párhuzamosan az országos eseményekkel (1790-től az országgyűlési, 1797-től a vármegyei jegyzőkönyvek és ülések nyelve latin és magyar) növekedett Patakon is az anyanyelv köznapi jelentősége. Barczafalvi Szabó Dávid a tanulók kérésére 1794-től ma21 SZILÁGYI ISTVÁN: A gimnáziumi oktatásügy története a magyarországi helv. hitvallásúaknái, különös tekintettel a h.h. tanároknak Pesten 1860-ban tartott egyetemes értekezletére. In: Sárospataki Füzetek, 1861. (továbbiakban: SZILÁGYI, 1861.) 228-231. p. 22 SRKLt. B. XLIII. 18.050. 23 KÖDÖBÖCZ, 1986. 65-69. p. 24 SZINYEI GERZSON: Vázlatok a sárospataki reformált főiskola 18—19. századbeli életéből a nemzeti élet keretében. In: Sárospataki Lapok, 1885. 159—161., 175—178. hasáb. 25 GULYÁS JÓZSEF: A Sárospataki Ref. Főiskola rövid története. Sárospatak, 1931. 31-32. p. 26 Magyar Hírmondó, 1785. 688—690. p.
