Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kertész Botond: Az evangélikus egyháztörténet 19. századi forrásai az Evangélikus Országos Levéltárban
Az evangélikus egyháztörténet 19. századi forrásai az Evangélikus Országos Levéltárban Kertész Botond A Z EVANGÉLIKUS EGYHÁZ 19. SZÁZADI TÖRTÉNELME nincsen megfelelően feldolgozva. Talán éppen ezt a korszakot sújtja leginkább, hogy az 1945 és 1990 közötti időszakban az egyháztörténeti kutatás lehetőségei rendkívül korlátozottak voltak. Az első vüágháború előtt még túlságosan közel voltak a 19. század eseményei ahhoz, hogy az egyháztörténészeket igazán érdekelte volna, Trianon után pedig talán a liberalizmussal való szembefordulás miatt nem volt meg a megfelelő érdeklődés a korszak iránt. Az elmúlt tíz évben a közelmúlt eseményeinek tisztázása állt az egyháztörténet tel foglalkozók érdeklődésének középpontjában. A reformáció és ellenreformáció, a 18. század és a legújabb kor evangélikus egyháztörténeti feldolgozásaival összevetve, ezért van máig mostoha helyzetben a hazai evangélikus egyház 19. századi történetírása. A legkevésbé feldolgozott korszak ezen belül is a dualizmus időszaka. Pedig a múlt század egyháztörténetének igen fontos tanulságai vannak. A polgári állam megjelenése, a szekularizáció előretörése, a hagyományos társadalmi keretek felbomlása alapvetően új helyzetet teremtett az egyházak számára. Annak a „modern világnak” a gyökerei, amelyben az egyházak ma is élnek és működnek, a 19. századra nyúlnak vissza. Ekkor jelentek meg azok a főbb teológiai irányzatok, az egyház új működési és megjelenései formái, amelyek jórészt jelenleg is alkotják az egyházi életet. Az evangélikusok a korszakban a népesség 6-7%-át adták, ami kicsiny, de nem elhanyagolható kisebbség, ezért történetük megismeré-