Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 2. szám - RECENZIÓK - Brandt, Julianne: Weber's Protestant Ethic: Origins, Evidence, Contexts

166

Egyháztörténeti Szemle 1/2 (2000)

rális fejlettségére alapozta, utóbbi pedig egyenjogúságot, a művelődési lehetőségekben való nagyobb részesedést követelt. (73—82. p.) Roth cikke Weber sajátosan értelmezett „anglofíliáját” mutatja be családi kapcsolatainak hálózatán keresztül. (83—122. p.)

A következő tanulmányok megpróbálják Webert és gondolatvilágát a századforduló eszméinek kontextusában elhelyezni. Harry Liebersohn a nemzeti identitásról alkotott weberi elképzeléseket elemzi (123—132. p.), Hubert Treiber pedig a weberi szekta-fogalmat Nietzsche egyik gondolatával, a „szabad szellemek kolostorá”-val hozza kapcsolatba (133—160. p.) Harvey S. Goldmann, Foucault-ra alapozva, a weberi emberképet vizsgálja, az egyéni autonómia és cselekvési kompetencia megőrzése esélyeit a modern kor feltételei között (161—178. p.) Klaus Lichtblau a századforduló „új etikájá”-ra tér ki, amit Weber nemcsak szellemi jelenségként értelmezett, hanem az nagyon is jelen volt saját baráti és családi körében is, mint állandó vitatéma. (179—194. p.) Szerinte Weber aszketizmus-felfogására a legnagyobb hatást többek között Simmel és Freud gondolatai, pontosabban azok kritikái gyakorolták. A szerző annak alapján Webert kora „antimodern modernjei” közé sorolja. A fejezetet Hartmut Lehmann tanulmánya zárja, melyben Weber és Sombart kapitalizmusképét próbálta értelmezni. (195—208. p.) Sombart-nak a modern kapitalizmusról szóló nagy műve ösztönzést és egyben kihívást jelentett Weber számára. Jelinek említett műve mellett Webert a vallási eszmék hosszú távú kulturális és gazdasági következményeinek vizsgálatára épp Sombart-nak az egyes vallási csoportok gazdasági etikájáról megfogalmazott tételei inspirálták. (így például a kálvinisták és kvékerek gazdasági szerepéről írott gondolatai is, amelyet Weber éppen azért nem bizonyított hosszasabban, mert a tételt már bizonyítottnak tekintette.)

A kötet második része a „protestáns etika” egyes érveivel valamint azoknak történeti, egyháztörténeti vizsgálatával foglalkozik, s ebből végre pontosabban megismerhetjük annak fontos körülményeit, ahogy Weber és barátja Troeltsch találkozott az amerikai kapitalizmus valóságával. Malcom McKinnon tanulmányában a már más műveiben is kifejtett alapvető kritikáját ismételte meg. (211—244. p.) Szerinte ugyanis a weberi tézis tarthatatlan, annak hosszú élete és szerteágazó hatásai onnan eredhetnek, hogy a kritikusok elsősorban Weber állítólagos monizmusát vagy idealizmusát támadták, amit ő - metodológiai pluralizmusára utalva - könnyen visszautasíthatott. Viszont, vallja McKinnon, az alapvető teológiai félreértelmezéseit kevéssé méltatták figyelemre. Egy ilyen bizonytalansági pont a személyes kiválasztottságra, az egyéni predesztináció tanára, valamint az abból eredő következményekre, a világi életre és magatartásra vonatkozik. MacKinnon