Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - KALÁSZATOK - Egy "janicsár" különleges rekordja 1961-ből. Közli Fazekas Csaba
144 Egyháztörténeti Szemle 1/2 (2000) güknek imponált, hogy különböző felekezetű papok, sőt püspökök felett gyakorolhatnak kivételes hatalmat, s igazi kiskirályként viselkedtek az egyházakkal szemben. (Amikor a tardi termelőszövetkezet agro- nómusa lakásügyében kérte Lobkovitz közbenjárását a megyei tanácson, egyenesen „a borsodi papok atyaisteneként” jellemezte a főelőadót.* 2) Borsodban és másutt is csak a kádári rendszer konszolidációja után, a hatvanas évek második felétől lettek az illetékesek tapintatosabbak, ekkortól rendszerint a tanács művelődési osztályának valamely hozzáértő, műveltebb munkatársát nevezték ki egyházügyi főelőadónak. Az iratokból kiderül, hogy Lobkovitz László személyes kapcsolata révén Miklós Imrétől, ekkor az ÁEH osztályvezetőjétől, későbbi elnökétől (1971—1989) tájékozódott, hogy kinek és mit kell írnia, hogy egyetemi felvétele pártvonalon zökkenőmentesen megtörténjen. Miklós Imre tanácsára Lobkovitz először az ÁEH elnökét, Olt Károlyt hívta fel telefonon, majd levélben is kérte közbenjárását.3 Az elnök bizonyára telefonon adott igenlő választ, mert Lobkovitz három nappal később, 1961. június 29-én (tehát már jóval a felvételi jelentkezési időszak befejeződése után) közvetett módon levélben fordult Benke Valéria művelődési miniszterhez. (Ld. 1/a—b. sz. dokumentumok.4) Az Olt Károlynak küldött információkból megtudjuk még, hogy Lobkovitz 1922-ben született, így az általános iskola 8. osztályát 39 évesen fejezte be, mint mindenütt kiemelte: „kitűnő eredménnyel”. Az ügyintézésre jellemző módon külön kérte az ÁEH elnökét, hogy személyesen hasson oda érdekében a miniszternél, és hangsúlyozta, hogy „munkaköröm igényeit figyelembe véve nem lehet megállnom jelenlegi iskolázottságomnál”. Történetéhez hozzátartozik, hogy Lobkovitz — minden bizonnyal ismét csak személyes ismeretség révén, a feltűnés elkerülése érdekében — 1961 tavaszán egy kis zempléni község általános iskolájában tette le a 7—8. osztály összevont különbözeti vizsgáját. (Az általános iskola végzése mellett 1960-ban a megyei tanács vezetőinek arra is volt gondja, hogy Lobkovitzot — a köznyelvben „foximaxi”-nak nevezett — öt hónapos pártiskolára küldjék.5) Olt Károly lobbizása sikerrel járt: néhány héttel később Lobkovitz értesítést kapott arról, hogy a miniszter egyszerűen bejuttatta őt a sze(Egyházak versus Hivatal). In: Nyerges András (szerk.): Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Bp., 1997. 89—128. p. 2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Mezőcsáti Fióklevéltár, (továbbiakban: B.-A.-Z. m. Lt. Mcs.) XXIII.-l/c. (= Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács. TŰK. ÁEH. — Egyházügyi főelőadó titkos iratai.) 214/1962. sz. 3 B.-A.-Z. m. Lt. Mcs. XXIII.-l/c. 113/1961. sz. 4 B.-A.-Z. m. Lt. Mcs. XXIII.-l/c. 114/1961. ill. 114/1/1961. sz. 5 B.-A.-Z. m. Lt. Mcs. XXIII.-l/c. 69/1960. sz.
