Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 2. szám - KALÁSZATOK - Egy "janicsár" különleges rekordja 1961-ből. Közli Fazekas Csaba

144 Egyháztörténeti Szemle 1/2 (2000) güknek imponált, hogy különböző felekezetű papok, sőt püspökök fe­lett gyakorolhatnak kivételes hatalmat, s igazi kiskirályként viselked­tek az egyházakkal szemben. (Amikor a tardi termelőszövetkezet agro- nómusa lakásügyében kérte Lobkovitz közbenjárását a megyei taná­cson, egyenesen „a borsodi papok atyaisteneként” jellemezte a főelő­adót.* 2) Borsodban és másutt is csak a kádári rendszer konszolidációja után, a hatvanas évek második felétől lettek az illetékesek tapintato­sabbak, ekkortól rendszerint a tanács művelődési osztályának vala­mely hozzáértő, műveltebb munkatársát nevezték ki egyházügyi főelő­adónak. Az iratokból kiderül, hogy Lobkovitz László személyes kapcsolata révén Miklós Imrétől, ekkor az ÁEH osztályvezetőjétől, későbbi elnöké­től (1971—1989) tájékozódott, hogy kinek és mit kell írnia, hogy egyete­mi felvétele pártvonalon zökkenőmentesen megtörténjen. Miklós Imre tanácsára Lobkovitz először az ÁEH elnökét, Olt Károlyt hívta fel tele­fonon, majd levélben is kérte közbenjárását.3 Az elnök bizonyára telefo­non adott igenlő választ, mert Lobkovitz három nappal később, 1961. június 29-én (tehát már jóval a felvételi jelentkezési időszak befejeződé­se után) közvetett módon levélben fordult Benke Valéria művelődési miniszterhez. (Ld. 1/a—b. sz. dokumentumok.4) Az Olt Károlynak kül­dött információkból megtudjuk még, hogy Lobkovitz 1922-ben szüle­tett, így az általános iskola 8. osztályát 39 évesen fejezte be, mint min­denütt kiemelte: „kitűnő eredménnyel”. Az ügyintézésre jellemző mó­don külön kérte az ÁEH elnökét, hogy személyesen hasson oda érdeké­ben a miniszternél, és hangsúlyozta, hogy „munkaköröm igényeit fi­gyelembe véve nem lehet megállnom jelenlegi iskolázottságomnál”. Történetéhez hozzátartozik, hogy Lobkovitz — minden bizonnyal is­mét csak személyes ismeretség révén, a feltűnés elkerülése érdekében — 1961 tavaszán egy kis zempléni község általános iskolájában tette le a 7—8. osztály összevont különbözeti vizsgáját. (Az általános iskola vég­zése mellett 1960-ban a megyei tanács vezetőinek arra is volt gondja, hogy Lobkovitzot — a köznyelvben „foximaxi”-nak nevezett — öt hóna­pos pártiskolára küldjék.5) Olt Károly lobbizása sikerrel járt: néhány héttel később Lobkovitz értesítést kapott arról, hogy a miniszter egyszerűen bejuttatta őt a sze­(Egyházak versus Hivatal). In: Nyerges András (szerk.): Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Bp., 1997. 89—128. p. 2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Mezőcsáti Fióklevéltár, (továbbiakban: B.-A.-Z. m. Lt. Mcs.) XXIII.-l/c. (= Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács. TŰK. ÁEH. — Egyházügyi főelőadó titkos iratai.) 214/1962. sz. 3 B.-A.-Z. m. Lt. Mcs. XXIII.-l/c. 113/1961. sz. 4 B.-A.-Z. m. Lt. Mcs. XXIII.-l/c. 114/1961. ill. 114/1/1961. sz. 5 B.-A.-Z. m. Lt. Mcs. XXIII.-l/c. 69/1960. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom