Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 2. szám - FORRÁSKÖZLÉSEK - Szigeti Jenő: Országos evangélikus esperesi értekezlet 1958-ban

Szigeti Jenő: Országos evangélikus esperesi értekezlet 1958-ban 139

gos bírálatot gyakoroltak az akkori vezetőségen. Ezt akkor el is ismerték és Vető pk. 24. pontja megnyitotta a hibák kijavításának útját. — Másfelől azonban a lelkészkonferenciákon egyre inkább lábra kaptak és kibontakoztak a nyíltan ellenforradalmi törekvések. Ezek nem véletlenül, hanem szervezetten jelentkeztek. Mindaz, ami egy forradalomban élő ország vezetésével szembekerül: ellenforradalom. Ezek a törekvések megnyergel- ték az elégedetlenséget, egyházban és országban egyaránt. Ami az evangélikus egyházban okt. 23. után történt, az ellenforradalom volt. Nem hibákat akartak kijavítani, hanem a hatalmat átvenni, erről volt szó és ez volt a lényeg. S ez politikai művelet volt: a reakció és a nyugati imperialista törekvések érdekében történt. Az egyházi vezetőség kész volt akkor a hibák kijavítására és az állam is támogatta, de nem ez volt a reakció célja, hanem a hatalom átvétele, minden poszton.

A sajtóval kapcsolatos kifogások kérdése. Az „Útegyengetés” szerkesztőségi cikk volt, ezért volt névtelen. Ha az a kívánalom, hogy a lap ne foglalkozzék politikával, akkor mit szólunk Kékén A.jndrás] november 1-i cikkéhez: „Együtt az ország népével”?9 Abban nem volt politika? Az egyház érdeke megköveteli az ellen- forradalommal való világos szembefordulást. Itt nincs helye a tárgyilagosságnak. — A bizalmi kérdés állandó felvetése demagógia, aminek az ideje lejárt. Nem lehet állandóan ezzel revolverez- ni. Vajon október 29-én megkérdezték a gyülekezeteket, hogy bíznak-e Ordassban? Idézi Botta-Keken levelét a püspökválasztás (északi) ügyében.10 — Egy püspöki állás betöltésénél az sem mellékes, hogy állami részről is megvan-e a bizalom. Norvégiában a király nevezi ki a püspököket (idézi a legutóbbi esetet, amikor az egyházi választás ellenére történt a kinevezés). Ha nálunk ezt az — Ordass által ideálnak tekintett — skandináv rendszert vezetnék be, akkor rosszul járna az egyházi reakció.

Az egyházszakadás kérdése: Ez kettőn múlik: az egyház nagyobbik és józanabbik része nem akarja. Ez nem is az egyháznak, hanem a reakciónak az érdeke. A reakció nem akarja tűrni a szocializmust és azt sem akarja, hogy az egyház és az állam békében megférjen egymással. — Nem kétséges, hogy az állam beavatkozik az egyház ügyeibe — ezt meg is fogja tenni mindaddig,

9 Együtt az ország népével c. cikk, szintén az Evangélikus Életben 1956. november 4. Szerzője: Kékén András.

10 Nem világos utalás. A Lutheránus Világszövetség 1957. december 17-i tiltakozó levelét Franklin Clark Fry elnök és C. E. Lund-Quist főtitkár írta alá.