Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról elnevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulatára vonatkozó levéltári források a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában
78 Egyháztörténeti Szemle 1/2 fel. A rend anyaházát 1841-ben Neuburgból Münchenbe helyezték át. Az új szerzetesrendet IX. Pius pápa 1859-ben ideiglenesen, 1865-ben pedig véglegesen is megerősítette. Újabb és újabb rendházak nyíltak először Bajorországban, majd az országhatárokon túl, sőt Európán kívül is. A csehországi Hirschau plébánosa 1849-ben kereste fel Münchenben a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek főnöknőjét, s megkérte, hogy Hirschauban is nyisson iskolát és nevelőintézetet leányok számára. Ez 1851-ben meg is történt. Mivel a hirschaui plébánosnak kezdettől az volt a szándéka, hogy a csehországi zárdának külön anyaháza legyen, ezért tárgyalásokat kezdett a müncheni érsekkel a hirschaui zárda önállósága és függetlensége érdekében. A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek társulatának szabályait az Apostoli Szentszék ekkor még nem erősítette meg,* 10 11 így a szervezeti változtatásokhoz püspöki engedély is elegendő volt, a müncheni érsek pedig hozzájárult az önállósodáshoz, így 1853-ban a cseh zárda elszakadt a müncheni anyaháztól. 1854-ben a rend cseh ága áttette székhelyét Horazdiowitzba (Horazdiovic). Itt lett főnöknő Franz Mária Terézia,11 aki —mivel a csehországi Iskolanővérek elnyerték önállóságukat — új szabályzatot írt a társulat számára. A társulat Csehországban nagy népszerűségre tett szert, 6 év alatt 10 új zárda alakult. A szerzetesnők jó híre nemsokára a határokon túlra — így Magyarországra is — eljutott. Kunszt József12 kalocsai érsek már régóta foglalkozott a gondolattal, hogy székvárosában nevelő- és tanítóintézetet létesít lányok számára. Ennek érdekében kapcsolatba lépett a budweisi püspökkel, akinek géig vezette a kongregációt. 1985-ben avatták boldoggá. PUSKELY, 1998. I. köt. 420-421. p. 10 A szerzetestársulat ideiglenes megerősítése 1859-ben, végleges megerősítése pedig 1865-ben történt. 11 Franz M. Terézia (1825—1911) polgári neve: Franz Terézia Coelestina. Drezdában született, 1853-ban lépett be a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek hirschaui zárdájába. Horazdiowitzban lett 1854. október 29-én a társulat általános főnöknője. Mikor a csehországi Iskolanővérek meghívást kaptak Magyarországra, Franz M. Terézia is elutazott 1860-ban a kalocsai zárda átvételére. Eredetileg csak egy évig akart maradni, de a politikai viszonyok miatt nem térhetett vissza. Miután a magyarországi kongregáció elszakadt a csehországitól, Franz M. Terézia lett a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulatának főnöknője. A Társulat pápai jóváhagyása után 1903-tól haláláig általános (generális) főnöknő. FRANZ MÁRIA TERÉZIA, 1925. 7., 19-29., 273. p. 12 Kunszt József (1790—1866) Esztergomban lett papnövendék, 1845-ben káptalani helynök, 1850-ben kassai püspök, 1852-ben kalocsai érsek lett. Nevéhez fűződik a kalocsai papnevelő-intézet újjáalakítása. 0 hívta meg Kalocsára a csehországi Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővéreket. KENYERES ÁGNES (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon. Bp., 1981. (továbbiakban: MÉL) I. köt. 1033. p.; BALOGH MARGIT - GERGELY JENŐ: Egyházak az újkori Magyarországon, 1790—1992. Adattár. Bp., 1996. (továbbiakban: BALOGH-GERGELY, 1996.) 62. p.
