Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról elnevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulatára vonatkozó levéltári források a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában

Kőfalviné Ónodi Márta: Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulata 79

egyházmegyéjében, Horazdiowitzban volt a feltűnő sikerrel működő Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek anyaháza. Kunszt arra kérte a budweisi püspököt, hogy küldjön néhány iskolanővért a Kalocsán alapítandó zárdába. A püspök továbbította Kunszt József kérését Franz Mária Terézia főnökasszonynak, s bár megemlítette a zárdaalapítással járó nehézségeket és jelezte a Csehországban is érezhető, megfelelő munkaerő hiányát, mégis eleget kívánt tenni a kalocsai érsek kérésének, hogy „Magyarország is élvezhesse a leányifjúság vallás-erkölcsi nevelésének áldásait”.13 Franz Mária Terézia főnöknő nem zárkózott el a kérés elől. A magyar nyelvismeret hiányából fakadó nehézségek legyőzésére azt a megoldást javasolta, hogy küldjön az érsek a horazdiowitzi anyaházba magyar jelöltnőket, „jámbor szüzeket, kik elhatároznák magukat, hogy az Úr szolgálatában a női ifjúság nevelésére és oktatására szentelik életüket”,14 hogy ezeket a jelöltnőket kiképezzék hivatásukra, s hogy a csehországi nővéreknek alkalmuk nyíljon a magyar nyelv tanulására. „Ezek a jelöltnők néhány nővérrel az anyaházból első magvait képeznék a Magyarországba átültetendő Iskolanővéreknek.”15 Kunszt felhívására öt magyar lány jelentkezett, akik 1858-ban el is utaztak Horazdiowitzba.16

A kalocsai új zárda épülete 1860 nyarán készült el teljesen, s 1860. szeptember 9-én megtörtént az ünnepélyes átadás. Ekkorra már megérkeztek a szerzetesnővérek is, tizenkét nővér (köztük maga a főnöknő és az öt magyar újoncnő),17 s még három jelöltnő.18 Franz Mária Terézia anyának, amikor 1860-ban a nővéreket Kalocsára kísérte, az volt a szándéka, hogy egy év múlva visszatér Csehországba. Nem így történt. Mivel a német anyanyelvűek elleni cseh mozgalom ekkor indult, tudatták Franz Mária Terézia anyával, hogy a „német” főnöknő visszatérése Csehországba nem kívánatos. Megkezdődtek a jogérvényes, végleges elváláshoz szükséges intézkedések. Kalocsa önálló, független anya13 FRANZ MÁRIA TERÉZIA, 1925. 45. p.

14 Uo.

15 Uo.

16 Az öt magyar lány neve: Császár Mária (Zombor), Dolberger Szibilla (Baja), László Teréz (Baja), Szűcs Katalin (Baja), Sallay Borbála (Baja). FRANZ MÁRIA TERÉZIA, 1925. 47-50. p.

17 Az 1860-ban Kalocsára érkező tizenkét alapító nővér közül iskolás nővérek voltak: Franz M. Terézia, Stockinger M. Remigia, Michael M. Szalézia, Stürzl M. Andrézia, házi nővérek voltak: Raab M. Brigitta, Fleischmann M. Zitta, iskolás újoncnők voltak: Kindermann M. Ignacia, Császár M. Stefana, Szűcs M. Jozefa, Sallay M. Emerica, Dolberger M. Júlia, László M. Apollónia. FRANZ MÁRIA TERÉZIA, 1925. 53. p.

18 A három jelöltnő: Hajek Mária, Attenberger Anna, Kohlberger Mária. FRANZ MÁRIA TERÉZIA, 1925. 53. p.