Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról elnevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulatára vonatkozó levéltári források a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában

Kőfalviné Ónodi Márta: Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulata 77

zetesek által itt működtetett iskolákat. Erre a sorsra jutott 1809-ben a Miasszonyunkról nevezett Iskolanővérek 1734-ben Stadtamhofban (Regensburg mellett) alapított zárdája is. Az akkori regensburgi kanonok-plébános, később regensburgi püspök, Michael Wittmann6 kezdeményezésére szervezték újjá Bajorországban a Miasszonyunkról nevezett tanító rendet. Wittmann püspök halála után tanítványa és barátja, Sebastian Job7 karolta fel a szerzetesrend ügyét: a társulatnak a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek elnevezést adta, a rend számára pedig új szabályzatot állított össze, mely egyben az új szerzetestársulat alapító okirata is lett. Az első iskola 1833-ban Neuburg vorm Wald-ban nyílt meg. I. Lajos bajor király 1834. március 22-én ismerte el az intézményt, azt vallotta ugyanis, hogy a társadalom egészséges növekedéséhez nélkülözhetetlen a kereszténység, ezért az iskolai oktatást újra szerzetesekre bízta.8 1834. március 26-án Franz Schwäbl regensburgi püspök jóváhagyta a Szegény Iskolanővérek intézetét és a Job által készített szabályzatot, valamint kinevezte az új társulat főnöknőjévé Karolina Gerhardingert,9 aki a szerzetességben a Mária Terézia nevet vette

6 Wittmann, Georg Michael (1760—1833) regensburgi püspök. A bajorországi Fin- kerhammerben született. Egyetemi tanulmányai után 1782-től 1787-ig káplánként működött a regensburgi egyházmegye több falusi plébániáján. 1788-tól szemináriumi helyettes rektor lett, 1804—1829 között a regensburgi székesegyház plébánosa. Ezekben az években segítette a fiatal Karolina Gerhardingert, hogy tanítónő lehessen, ill. felkészítette egy leendő tanító-kongregáció alapítására. 1829-ben Regensburg segédpüspökévé szentelték, 1832-ben megyéspüspökké nevezték ki. PUSKELY, 1998. II. köt. 1345-1346. p.

7 Job, Sebastian (1767—1834) Bajorországban született, gyermekkorában bencéseknél tanult. A szemináriumot Regensburgban végezte, 1796-tól ugyanitt prefektus, irodalmat, füozófiát és matematikát tanított, az énekkart vezette. 1806-tól szakfelügyelő. Az osztrák császárné udvari papja. Szoros barátság fűzte Wittmann regensburgi püspökhöz. Segítette őt olyan iskolák szervezésében, amelyeket Wittmann szerzetesnőkre szeretett volna bízni. Job meghatározó szerepet játszott a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek kongregációjának létrejöttében. PUSKELY, 1998. I. köt. 560-561., II. köt. 811-818. p.

8 SZEBENI ANDRÁS - LUKÁCS LÁSZLÓ: Boldogok, akik házadban laknak... Szerzetes- rendek Magyarországon. Bp., 1988. 20. p.

9 Gerhardinger, Karolnia (1797—1879) A Regensburg melletti Stadtamhofban született. Tanulmányait a Miasszonyunkról nevezett Agostonos Kanonisszák helyi iskolájában végezte. 1809-ben a bajor kormány betiltotta a nővérek működését. A regensburgi székesegyház plébánosa Georg Michael Wittmann irányította Karolina figyelmét a tanításra. Tanítónői képesítést szerezve 1812-ben már tanítani kezdett szülővárosa elemi iskolájában, itt működött 1833-ig a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek kongregációjának megalapításáig. 1835-ben tette le szerzetesi fogadalmát, s felvette a Jézusról nevezett Terézia nevet, ő lett a kongregáció vezetője. Egymás után alapította a fiókházakat. Nem nagy intézmények létrehozása volt a célja, hanem iskoláig nehezen jutó, szegény gyermekek tanítása. Tíz évvel az alapítás után átköltözött a kongregáció Münchenbe. IX. Pius 1865-ben jóváhagyta a központi kormányzatra berendezett szerzetesi intézményt. Gerhardinger M. Terézia élete vé-