Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sarnyai Csaba Máté: Kényszer és/vagy kompromisszum?
Sarnyai Csaba Máté: Kényszer és/vagy kompromisszum? 43 le a dézsmáról, — mármint az egyház — és tegye fel azt az emberi szeretet és méltányosság oltárán.”51 Az előzőkben azt kívántuk bemutatni, hogy a tized kapcsán mi a reformkori országgyűlések vitáin az egyháziak és a liberális reformelit koncepciója közötti különbség, illetve, hogy az eltérés milyen elvi alapokon nyugszik. Rá akartunk világítani arra is, hogy a dézsma részbeni vagy teljes eltörlésének a kérdése 1834-től napirenden volt. 5. A lemondás közvetlen körülményei és lehetséges motivációi A fenti folyamat csupán felgyorsult 1848 márciusában. A felgyorsulás okaként gyakorta említik a március 15-i pesti eseményeket. Ezek hatása a pozsonyi diétára egyáltalában nem mellőzhető.52 Fontos azonban figyelembe venni egy ugyancsak március 15-i eseményt, mégpedig az országgyűlés két háza küldöttségének Pozsonyból Bécsbe hajózását, amely a rendek feliratát vitte az uralkodóhoz. Ennek a mi szempontunkból legfontosabb pontja a felelős minisztérium felállítása, gróf Batthyány Lajos elnökletével. A birodalmi fővárosban hosszas huzavonát követően az ugyanakkor teljhatalommal felruházott István nádor, az államtanács ellenállása ellenére március 17-én kinevezte Batthyányi miniszterelnökké és megbízta, hogy belátása szerint válassza ki minisztertársait. Ezzel Batthyány személyében olyan államférfi kapott kormányalakítási megbízást, aki a főrendek sorában a reformok iránt elkötelezett liberális elitet képviselte. Jól mutatja ezt, hogy az alsóház- beli reformellenzék kulcsfiguráját — Kossuthot — Batthyány támogatásával választották meg Pest megye követévé. A kortársak egybehangzó véleménye szerint a két politikus kapcsolata igen szoros volt a diéta során is.53 így várható volt, hogy Batthyány vezetésével a békés polgári átalakulás iránt elkötelezett kormány alakul. A korábban említett és idézett politikusok — Deák és Kossuth — mellett a centralista Eötvös József neve is szerepelt szinte minden, március közepén felmerült kor51 Uo. 52 A március 15-i pesti forradalmi események többféle megítélési lehetőségére világít rá, hogy Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként később elrendeli március 15-e mint nemzeti ünnep első megünneplését, ugyanakkor feleségéhez, Meszlényi Teréziához az ünnep napján írt levelében megjegyzi, hogy nem érti, tulajdonképpen mit ünnepelnek március 15-én, hisz „egy kis pesti lármánál egyéb nem történt.” BARTA ISTVÁN (szerk.): Kossuth Lajos 1848—49-ben. IV. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. II. 1849. január 1.—április 14. Bp., 1953. (Kossuth Lajos összes művei, XIV.) 647., 655. p. 53 Erről részletesebben ld. URBÁN ALADÁR: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Bp., 1986. 17—62. p. (továbbiakban: URBÁN, 1986.)
