Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zakar Péter: A tábori lelkipásztorkodás forrásai, 1773-1868
24 Egyháztörténeti Szemle 1/2 (2000) szén 1868-ig egy-egy plébániát alkotott, s így természetesen rendelkezett tábori lelkésszel is.2 Az Apostoli Tábori Helynökség magyar vonatkozású irataira már 1990-ben utalt Peter Broucek, egy, a bécsi hadilevéltár magyar vonatkozású forrásait ismertető cikkében. A teljes anyag eszerint 279 doboz, 133 könyv és mintegy 9600 mátrikulakötet. A szerző az aktaregisztratúrák és kancelláriai könyvek mellett főként az anyakönyvek jelentőségére hívta fel a figyelmet.3 Közleményünkben a tábori püspökség felállításától (1773) az ezredplébánia-rendszer felszámolásáig (1868) tartó időszak forrásait szeretnénk röviden ismertetni. Az első feladat természetesen a már megszületett feldolgozások számbavétele. Johann Michael Leonhard apostoli tábori helynök 1846-ban összegyűjtötte a tábori lelkipásztorkodásra vonatkozó legfontosabb rendeleteket, sőt munkájához egy rövid történeti bevezetőt is illesztett.4 Az első — ma is jól használható német nyelvű — feldolgozást Emerich Bielik tette közzé 1901-ben. Főként a császári és haditanácsi (hadügyminisztériumi) rendeleteket dolgozta fel, de elődjéhez hasonlóan számos jogi és igazgatástörténeti kérdésre is választ adott.5 Julius Hanak néhány évtizede írta meg az evangélikus tábori lelkipásztorkodás történetét egy Magyarországon sajnálatosan csekély figyelemre méltatott művében.6 Az említett szerzőkön túl Hugo Kerchnawe,7 Alfred Kostelcky8 és Peter Steiner is foglalkozott a témával, igaz Steiner munkája kéziratban maradt.9 2 ZAKAR PÉTER: A magyar hadsereg tábori lelkészei 1848—1849-ben. (METEM Könyvek 23.) Bp., 1999. 12—13. p. Közleményünk anyagának összeállítása során már a Klebeisberg Kuno ösztöndíj nyújtotta kutatási lehetőségeket is igyekeztünk kihasználni. 3 BROUCEK, PETER: A bécsi hadilevéltár és a magyar történelemmel kapcsolatos forrásai. In: Hadtörténelmi Közlemények, 1990. 1. sz. 118—153. p. 4 LEONHARD, JOH. MICHAEL: Verfassung der Militär-Seelsorge in den k.k. österreichischen Staaten, mit riicksicht auf die Rechte und Pflichten des Civil-Clerus in militär-geistlichen Angelegenheiten. Wien, 1842. (továbbiakban: LEONHARD, 1842.) 5 BIELIK, 1901. 6 HANAK, JULIUS: Die evangelische Militärseelsorge im alten Österreich. Wien, 1974. 7 KERCHNAWE, HUGO: Die Geschichte der Militärseelsorge im alten Heere. In: LIPUSCH, VIKTOR (hrsg.): Österreich-Ungarns katholische Militärseelsorge im alten Heere. Graz, 1938. 8 KOSTELCKY, ALFRED: Geschichte der Militärseelsorge Österreichs. In: Personalsematismus der Militärdiöcese Österreichs für das Jahr 1991. Wien, 1991. 9 STEINER, PETER: Militärseelsorge in Österreich. Aufbau, Gliederung und Organisation (1848-1992). Wien, 1992.