Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zakar Péter: A tábori lelkipásztorkodás forrásai, 1773-1868
Zakar Péter: A tábori lelkipásztorkodás forrásai 25 Magyarországon is figyelemmel kísérték a tábori lelkipásztorkodás történetét. Melichár Kálmán már 1899-ben megjelentetett egy könyvet, amelyben igyekezett összefoglalni az akkor érvényben lévő rendelkezéseket és számos korábbi rendszabályt is többé-kevésbé magyarra fordított.10 11 Schrotti Pál 1915-ben tett közzé egy rövid történeti összefoglalót,11 Taubinger Rezsőt12 és Dezső Jánost13 pedig a protestáns tábori lelkészet története foglalkoztatta. Borovi József 1992-ben a katolikus,14 Csohány János pedig 1994-ben a református tábori lelkigondozás történetét foglalta össze,15 jelen sorok szerzője pedig 1999-ben az 1848—1849-es magyar hadsereg tábori lelkészeiről készített egy elemzést.16 Nem tagadva a fentebb felsorolt szerzők érdemeit, meg kell jegyeznünk, hogy az Apostoli Tábori Helynökség iratainak, iktatókönyveinek és az ezredek egyházi jellegű parancskönyveinek még mindig csak elenyésző részét dolgozták fel, így ezek ismertetése indokolnak tűnik. A legnagyobb, feldolgozásra váró forrásanyaggal a bécsi gyűjtemények rendelkeznek. Ezek között is első helyen kell említenünk a bécsi hadilevéltárat (Österreichisches Staatsarchiv, Kriegsarchiv), ahol a központi szervek (Zentralstellen) sorában található az Apostoli Tábori Helynökség (Apostolisches Feldvikariat) iratanyaga. A helynökségnek az Udvari Haditanáccsal folytatott levelezését részben az ügyiratok (Geschäftsakten) között lelhetjük meg. Mutatója csak az 1868 utáni anyagnak van, így első lépésben célszerű az 1773-tól 1850-ig terjedő időszakra vonatkozóan fennmaradtak a német nyelvű protokollumok áttekintésével kezdeni a kutatást.17 A protokullumból főként a személyi ügyek, mindenek előtt a kinevezések, a juriszdikciós konfliktusok, a hadsereg erkölcsi életének, valamint az apostoli tábori helynök javaslatainak rekonstruálására alkalmas, de jól érzékelhető például a hadsereg felekezeti jellegének a fokozatos megszűnése is. Az 1770-es évek végén a temesvári helyőrség ortodox vallású tagjait csak úgy lehetett eltemetni, ha a katolikus ezred10 MELICHÁR KÁLMÁN: A katonai lelkészet az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadseregében (haditengerészeténél) és a Magyar Királyi Honvédségnél. Bp., 1899. 11 P. SCHROTTI PÁL: A tábori papság. In: Katholikus Szemle, 1915. 561—568. p. 12 TAUBINGER REZSŐ: A protestáns tábori lelkészet múltjából. In: Protestáns Szemle, 1930. 568-570. p. 13 DR. DEZSŐ LÁSZLÓ: Bevezetés a katonai lelkigondozásba. Pápa, 1941. 14 BOROVI JÓZSEF: A magyar tábori lelkészet története. H.n. [Bp.], 1992. 15 CSOHÁNY JÁNOS: A magyarországi protestáns tábori lelkészet. (1835—1918) In: SIMON IMRE ET. AL. (szerk.): Alföldi társadalom, V. köt. Békéscsaba, 1994. 25—36. p.; UŐ: A protestáns tábori lelkészet Magyarországon. H.n. 1994. 16 Lásd a 2. sz. jegyzetet! 17 A forrásanyagban való tájékozódásomat Kari Rossa segítette elő, akinek ezúton is szeretnénk köszönetét mondani.
