Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Jeney-Tóth Annamária: Az unitárius egyház és lelkészei a 17. századi kolozsvári városkönyvek tükrében
Egyháztörténeti Szemle 1/2 19 részben a fejedelem is támogatott.)7 Az eddigiekből is kitűnik, hogy a város és az unitárius egyház kapcsolata igen jónak volt mondható. Ez leginkább a század első harmadát jellemzi, a későbbi időszakban már a fejedelmi valláspolitika erőszakos eszközökkel is beleszólt a különböző ' kolozsvári felekezetek életébe. Ez legélesebben abban nyilvánult meg, hogy 1638-at követően a város vezető testületéiben — mind az alsó, mind a felső tanácsban — a polgárok nemcsak nemzetiségi, hanem felekezeti alapon vettek részt. Ugyanis a „dési események” hatására Kolozsváron a százférfiak tanácsának 75 unitárius tagja mellé, 25 reformátust választottak.8 Mindezek az események tovább erősítették az unitárius közösség öntudatát is, a reformátusokat ugyanis mint árulókat tartották számon és úgy vélték, hogy a fejedelmi hatalom kedvéért tértek át. A városi többség — ahogy a számadáskönyvekből is kitűnik — továbbra is saját hittársait támogatta a hétköznapokban. A református gyülekezet temploma is végül fejedelmi segítséggel épülhetett újjá, az egykori domonkos, majd jezsuita kolostor romjain. Ez a mai Farkas utcai református templom.9 Továbbiakban Göcs Pál plébános személyén keresztül szeretném szemléltetni és bemutatni, hogy egy lelkész személyéről milyen feljegyzések találhatók a számadáskönyvekben. Gál Kelemen szerint 1570-ben született, apja kolozsvári borbély és chirurgus. A helyi unitárius iskolába járt, ahol Enyedi György és Szentmargitai János voltak a tanárai. 1599 őszén iratkozott be a pa- dovai egyetemre, de 1600 májusában már ő az unitárius iskola rektora.10 11 Kolozsváron a város főlelkésze vagy püspöke paritásos alapon váltakozva hol magyar, hol szász volt, mellette két magyar és két szász plébános működött még. Johann Erasmus plébános 1601 márciusában meghalt és ezután paritásos alapon magyar lelkészt kellett választani, így került sor 1602. március 2-án, a magyar nátióbeli Göcs Pál megválasztására. A két esemény közötti hosszú időt a közgyűlési jegyzőkönyv azzal indokolja: „az időnek sanyarú nyavalyás volta miatt haladott, hogy azért immár tovább ne haladgyon.”11 A jegyzőkönyv 1602. március 2-i bejegyzése részletesen követi az eseményeket: „Az unió szerint tehát megválasztották Göcs Pál Uramat, a mostani iskolamestert, 7 KvSzám 17/III. 236. 1626. 8 BINDER PÁL: Közös múltunk. Bukarest, 1982. (továbbiakban: BINDER, 1982.) 207. p. 9 KvSzám 24/XV. 200., 438. (Urunk diversája és urunk szekerezése című fejezetekben) 10 Ld. GÁL KELEMEN: Az kolozsvári Unitárius Kollégium története, 1568—1900. Kolozsvár, 1935. (továbbiakban: GÁL, 1935.) 389. p.; JAKAB, 1888. 411. p. 11 Román Nemzeti Levéltár, Kolozsvári Fiók. Kolozsvár város levéltára. Közgyűlési Jegyzőkönyvek 1/5.—1/6. (továbbiakban: KözgyJkv.) 1/5. 203/2. 1602. március 2.; JAKAB, 1888. 412. p.