Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Jeney-Tóth Annamária: Az unitárius egyház és lelkészei a 17. századi kolozsvári városkönyvek tükrében

Egyháztörténeti Szemle 1/2 19 részben a fejedelem is támogatott.)7 Az eddigiekből is kitűnik, hogy a város és az unitárius egyház kapcsolata igen jónak volt mondható. Ez leginkább a század első harmadát jellemzi, a későbbi időszakban már a fejedelmi valláspolitika erőszakos eszközökkel is beleszólt a különböző ' kolozsvári felekezetek életébe. Ez legélesebben abban nyilvánult meg, hogy 1638-at követően a város vezető testületéiben — mind az alsó, mind a felső tanácsban — a polgárok nemcsak nemzetiségi, hanem fele­kezeti alapon vettek részt. Ugyanis a „dési események” hatására Ko­lozsváron a százférfiak tanácsának 75 unitárius tagja mellé, 25 refor­mátust választottak.8 Mindezek az események tovább erősítették az unitárius közösség öntudatát is, a reformátusokat ugyanis mint áruló­kat tartották számon és úgy vélték, hogy a fejedelmi hatalom kedvéért tértek át. A városi többség — ahogy a számadáskönyvekből is kitűnik — továbbra is saját hittársait támogatta a hétköznapokban. A reformá­tus gyülekezet temploma is végül fejedelmi segítséggel épülhetett újjá, az egykori domonkos, majd jezsuita kolostor romjain. Ez a mai Farkas utcai református templom.9 Továbbiakban Göcs Pál plébános személyén keresztül szeretném szemléltetni és bemutatni, hogy egy lelkész személyéről milyen feljegy­zések találhatók a számadáskönyvekben. Gál Kelemen szerint 1570-ben született, apja kolozsvári borbély és chirurgus. A helyi unitárius iskolába járt, ahol Enyedi György és Szentmargitai János voltak a tanárai. 1599 őszén iratkozott be a pa- dovai egyetemre, de 1600 májusában már ő az unitárius iskola rek­tora.10 11 Kolozsváron a város főlelkésze vagy püspöke paritásos alapon válta­kozva hol magyar, hol szász volt, mellette két magyar és két szász plé­bános működött még. Johann Erasmus plébános 1601 márciusában meghalt és ezután paritásos alapon magyar lelkészt kellett választani, így került sor 1602. március 2-án, a magyar nátióbeli Göcs Pál megvá­lasztására. A két esemény közötti hosszú időt a közgyűlési jegyző­könyv azzal indokolja: „az időnek sanyarú nyavalyás volta miatt hala­dott, hogy azért immár tovább ne haladgyon.”11 A jegyzőkönyv 1602. március 2-i bejegyzése részletesen követi az eseményeket: „Az unió sze­rint tehát megválasztották Göcs Pál Uramat, a mostani iskolamestert, 7 KvSzám 17/III. 236. 1626. 8 BINDER PÁL: Közös múltunk. Bukarest, 1982. (továbbiakban: BINDER, 1982.) 207. p. 9 KvSzám 24/XV. 200., 438. (Urunk diversája és urunk szekerezése című fejezetekben) 10 Ld. GÁL KELEMEN: Az kolozsvári Unitárius Kollégium története, 1568—1900. Ko­lozsvár, 1935. (továbbiakban: GÁL, 1935.) 389. p.; JAKAB, 1888. 411. p. 11 Román Nemzeti Levéltár, Kolozsvári Fiók. Kolozsvár város levéltára. Közgyűlési Jegyzőkönyvek 1/5.—1/6. (továbbiakban: KözgyJkv.) 1/5. 203/2. 1602. március 2.; JAKAB, 1888. 412. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom