Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Jeney-Tóth Annamária: Az unitárius egyház és lelkészei a 17. századi kolozsvári városkönyvek tükrében
18 Egyháztörténeti Szemle 1/2 (2000) a város plébánosa elutazott hivatalos útra, akkor nekik is készítettek útravalót és pontosan fel is jegyezték. Másrészt, ha a városi küldöttségnek — például országgyűlésre vagy más hivatalos helyre utaztak — valamelyik püspök vagy lelkész tagja volt, azt is feltüntették.4 5 A kövek kező fejezet a város postaforgalmi adatait tartalmazza, melyben (ha a városi postára bízta valamelyik lelkész vagy püspök levelét) akkor szerepel ilyen vonatkozású bejegyzés is. 1623-ban Baranyába utaztak deákok, velük akarta eredetileg a plébános küldeni a levelet, végül azok a levél nélkül keltek útra, emiatt aztán a városi posta segítségével juttatták el ezt a levelet. Gyaluig biztos el is jutott, legalábbis a számadáskönyv szerint.6 A város szekerezése c. fejezet leírása a deák szerint: „mikor valakinek város közönséges szükségére lovait, szekeret Bírák Uraimék alá vagy egyebüvé el vittek holnaponként való fizetések.” A város egyházi vezetői bármilyen gyűlésbe mentek vagy ha a püspök egyházlátogatáson volt, akkor a város adott számára közlekedési eszközt, ez általában a város valamelyik kocsija volt, ökröket és lovakat fogtak elébe. De arra is volt példa, hogy hivatásos fuvarossal szállíttatták őket. A „város közönséges szükségére való vásárlásokról való számadás, commissiók szerint, az kik egyenesen csak a városra néznek és nem taxa szállítására” leírásból már kitűnik, hogy ebbe a fejezetbe sok minden belefért. így a lelkészek fizetése is, mely szerint 1629-ben a rector 100 forintot, a lelkészek pedig 40 forintot kaptak a várostól. 1603-ban az iskolai színielőadás sikeréért az iskolamesternek 4 forintot adatta- tott a bíró a sáfárral.6 Ebbe a fejezetbe tartozik a templom és iskola építésében közreműködő kőművesek, fazekasok fizetése is. Néha a város ajándékként küldetett élelmiszert az egyházi vezetőknek húst és bort, olyankor azokat is ide jegyezték fel. A számadáskönyvek egy másik fejezete, „város építésére való költ> ségek mit vöttem be, mit adtam ki és az mit az szolgosoknak fizettem rend szerint es regestrumban feltalálni.” Az olyan építésekről vannak itt feljegyzések, amikor a város finanszírozott és nem az egyházfiak intézték. Az egészen komoly építkezésektől a kisebb javításokig nagyon sok mindent tartalmaznak ezek a feljegyzések, az iskolai kúttisztítás- tól a püspöki lakás ablakának csináltatásán át a templom felújításokig. (Az unitárius egyház mellett a fejedelmi hatalom mindjobban a református egyházat preferálja, így kerül sor az 1640-es és 50-es években a Farkas utcai templom és a Református Kollégium építésére, melyet 4 KvSzám 11/XIX.b. 91. 1605. 5 KvSzám 16/III. 190. 1623. 6 KvSzám 11/1. 139. 1603. július 1.
