Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Gergely Jenő: Az izraelita felekezet és a zsidókérdés Magyarországon

Tanulmán Az izraelita felekezet és a zsidókérdés Magyarországon Gergely Jenő A KOMMUNISTA PÁRTÁLLAM ÖSSZEOMLÁSA utáni demokratikus és szabad Magyarországon elképesztő gyorsasággal bontakoz­tak ki azok a viták, amelyeket az elmúlt negyven évben mesterségesen elfojtottak. Ezek közé tartozik a magyarság identitásának a problémá­ja, a vallás- és lelkiismereti szabadság értelmezése, és nem utolsó sor­ban az elmúlt hónapokban már-már hisztérikussá gerjesztett polémia a zsidókérdésről és antiszemitizmusról. Cikkünkkel nem ebbe a he­lyenként mesterségesen gerjesztett vitába akarunk beleszólni, hanem a hazai egyháztörténelem 19—20. századi korszakával foglalkozó törté­nészként szeretnénk röviden, tényszerűen és a külföldi olvasó számá­ra is közérthetően összefoglalni az izraelita hitfelekezet 1945 utáni, il­letve a kommunista hatalom alatti történetének azon fő kérdéseit, amelyek kapcsolatban állanak magával a zsidókérdéssel is. Induljunk ki abból, hogy egyáltalán ki tudja, számszerűleg Magyar- ország lakosságának mekkora része tartozik az izraelita hitfelekezet- hez? Ismeretes, hogy az 1945 előtti utolsó népszámlálás 1941-ben a tri­anoni országterületen 400 980 fő izraelitát talált, az össznépesség 4.3 %-át tették ki. (Ha az 1941-es megnagyobbodott országterületet néz- * * A tanulmány eredetileg német nyelven, egy külföldi folyóirat számára készült 1990-ben, így a rendszerváltás óta megjelent irodalmat és hivatkozásokat nem tartalmazza. Magyarul itt je­lenik meg először. (A Szerk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom